Évtizedekre adósították el Magyarországot - megszavazták a paksi hitelt

Ma döntött a Parlament paksi bővítéshez kapcsolódó orosz-magyar hitelszerződésről. Akár tízmilliárd eurót is felvehet a magyar állam, a hitel felhasznált összegét 21 év alatt kell visszafizetni. Az első hitelrészt a Paksi Atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell törleszteni, de legkésőbb már 2026. március 15-én. Addig is 3,95 százalékos kamatot kell fizetni, már az idén is. A törlesztés első 7 évében 4,5, a második 7 évben 4,8, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata.

Már napirend előtt is Paks volt az egyik legfőbb téma. Az LMP-s Szél Bernadett a nap első felszólalójaként arról beszélt: óriási devizahitelbe rángatja bele a kormány az országot. Eközben pedig épp annak az Oroszországnak az adósai leszünk, amely a szomszédban azt mutatja be, hogy ha máshogyan nem, tankokkal érvényesíti az akaratát - mondta. Önök felajánlják az országot Vlagyimir Putyinnak tízmilliárd euróért - fordult a kormánypártiakhoz.

Kövér László házelnök annyit mondott: az LMP stílusa nem áll arányban a támogatottságával. Szerinte az, hogy a beszéd alatt három másik LMP-s képviselő táblákat mutatott fel, a Ház rendjének megzavarása.

"Egy szava sem nem igaz" - mondta Tállai András. Szerinte az alternatíva az IMF-hitel lenne, amiről még csak papír sincs. Gyurcsány Ferencék azt vállalták, hogy a hitelért társadalompolitikai célokat határozzanak meg, el kell törölni a 13. havi bért és nyugdíjat, ezzel szemben a magyar-orosz megállapodás egy szót sem tartalmaz arról, hogy milyen politikát kell folytatni Magyarországon. Mint mondta, az ország függetlensége erősödni fog a döntéssel, ha ezek után több energiát termelhetnek meg a határon belül.

Napirend előtt Rogán Antal az RTL-nek ment neki: arra kérte a kormányt, legyen szigorú az adót elkerülőkkel szemben. Hogy lehet az, hogy a magyar jogszabályokat felhasználva egy nemzetközi csoport képes legyen arra, hogy az adót elbliccelje - tette fel a kérdést, amúgy egyben meg is válaszolva azt. Bejelentette azt is: még a nyári ülésszak vége előtt, azaz július első hetéig kidolgozhatják és el is fogadhatják a devizahitelesek mentésére szolgáló új törvénycsomagot. 

A jobbikos Volner János arról beszélt: miért kell a vállalkozásoknak fizetniük az online kasszák bekötési költségét. Tállai András azt mondta neki: a pénztárgép munkaeszköz, ehhez ad támogatást a kormány a cégeknek.

Szél Bernadett újra felhozta a paksi témát: ő arról interpellált, miért megy a kormány szembe a globális trendekkel az energiapolitikában. Fónagy János egy, az MVM által megrendelt felmérésre hivatkozott a válaszban: szerinte a magyarok többsége támogatja a paksi beruházást.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője a tankönyvellátásról interpellált: azt kérdezte, lesz-e idén ősszel a tavalyihoz hasonló probléma. Rétvári Bence azt válaszolta neki, hogy a 38 ezer tankönyv, amivel gond volt, minimális részarányt jelent csak az összes tankönyv közt.

Vitaindítójában Tállai András arról beszélt: a megállapodás egyértelműen tartalmazza, hogy a hitelszerződés milyen előnyökkel jár. A tőketörlesztést csak az új blokkok üzembe helyezése után kell elkezdeni, a törlesztés időtartama pedig hosszú. Szerinte ez azt jelenti, hogy az erőmű építését és a hitel visszafizetését képes lesz kibírni a magyar gazdaság. Ráadásul a beruházás munkahelyeket teremt és növeli a GDP-t - tette hozzá.

Balla Mihály a Fideszből arról beszélt: az ellenzék hiába mondja, hogy a nyilvánosság kizárásával történt az egyeztetés, a parlamenti bizottsági ülésen nem vettek részt, amikor erről szó volt. Az MSZP-s Tóth Bertalan azt válaszolta: ez a megállapodás csak Oroszországnak jó. "Ez a hitel rabságban tartja majd a kormányt és a magyar embereket" - folytatta. A függetlenek közt ülő Szabó Timea azt mondta: nem igaz, hogy olcsó áramot jelent a paksi bővítés, az európai árampiacon ennek az árnak a harmadáért is lehet áramot vásárolni. Magyarország nem vágyhat arra, hogy a Roszatom barakkja legyen - mondta. Az MSZP-s Burány Sándor pedig arról beszélt, hogy a hitel durván meg fogja növelni az államadósságunkat. Szeirnte felháborító, hogy egy bírósági ítéletből kellett ma megtudnunk, hogy a kormány semmilyen tanulmányt nem rendelt.

A jobbikos Kepli Lajos azt mondta: Magyarországnak szüksége van atomenergiára is, ezért pártja nyugodt szívvel mondott igent a paksi bővítésre, a pénzügyi hitelszerződéssel azonban már nem ilyen elégedettek, szerintük magyar állampapír-kibocsátással kéne megoldani a finanszírozást.

Önök egy Zsigulit vesznek, amit tíz év múlva kell törleszteni - így mutatta be az LMP-s Sallai Róbert Benedek azt, mennyire nem modern az orosz terv szerinte.

A vita végén Tállai András annyit mondott: érződik, hogy az MSZP-seknek nincsen kellő önbizalmuk, hogy Magyarország képes lesz visszafizetni ezt a hitelt. Bezzeg 2008-ban, amikor féltek attól, hogy a hatalmukat elvesztik, képesek voltak kétségbeesetten felvenni az IMF-hitelt - folytatta. Az sem igaz szerinte, hogy a hitelt titkosan vennék fel, hiszen februárban és most is a Parlament elé viszik a vitát.

Lesz foci a Parlamentben is

Szintén ma döntöttek a sporttörvény módosításáról. Ez a javaslat teszi lehetővé azt, hogy akár vénalenyomatot és íriszképet is kérjenek a meccsre belépéshez. Ma döntenek több adótörvény módosításáról is.

A nap végén a magyar-német fegyveres erők egymás területén történő ideiglenes tartózkodásról szóló megállapodásról vitáznak, majd elkezdődik a földügyi tárgyú törvények módosításának vitája.

A jobbikos Volner János arról beszélt: miért kell a vállalkozásoknak fizetniük az online kasszák bekötési költségét. Tállai András azt mondta neki: a pénztárgép munkaeszköz, ehhez ad támogatást a kormány a cégeknek.

Szél Bernadett újra felhozta a paksi témát: ő arról interpellált, miért megy a kormány szembe a globális trendekkel az energiapolitikában. Fónagy János egy, az MVM által megrendelt felmérésre hivatkozott a válaszban: szerinte a magyarok többsége támogatja a paksi beruházást.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője a tankönyvellátásról interpellált: azt kérdezte, lesz-e idén ősszel a tavalyihoz hasonló probléma. Rétvári Bence azt válaszolta neki, hogy a 38 ezer tankönyv, amivel gond volt, minimális részarányt jelent csak az összes tankönyv közt. -->