Szavak után tetteket vár Brüsszel
„Az Orbán Viktor és José Manuel Barroso közötti keddi találkozó kiváló lehetőség lesz arra, hogy tisztázzuk a politikai ügyeket, amelyeket az Európai Bizottság felvetett, így például a kötelezettségszegési eljárás keretében” – mondta pénteken Brüsszelben Fellegi Tamás, az IMF–EU páros és Magyarország közötti tárgyalások vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter, miután befejezte a tárgyalásokat Olli Rehn uniós biztossal. Hozzátette: lát esélyt arra, hogy a keddi találkozón rendeződnek ezek a kérdések.
A vitás pontokról azt mondta: „vannak különbségek, hogy az egyes kérdések a tárgyalások részét képezzék-e vagy előfeltételként szolgáljanak a hivatalos tárgyalások megkezdéséhez”. Ennél konkrétabban fogalmazott a pénteki találkozón Olli Rehn, aki szerint a kormánynak a jegybanki függetlenség biztosítása érdekében kell kézzelfogható lépéseket tenni. „Konkrét törvényjavaslatokról beszélünk” – tette hozzá a biztos szóvivője. Ez – azaz a törvények módosítása – a feltétele annak, hogy megkezdődhessenek a hivatalos egyeztetések. Fellegi Tamás egyben közölte, a mai kormányülésen lehetősége lesz a kabinetnek a Brüsszel által támasztott tárgyalási feltételek kapcsán döntéseket hozni.
A brüsszeli állásponttal kapcsolatban Orbán Viktor az osztrák alkancellárral folytatott pénteki tárgyalása utáni sajtótájékoztatón – megismételve korábbi álláspontját – azt mondta: „Nem az érvek előtt fogunk meghajolni, hanem tudomásul veszszük azt, hogy az EU erősen kér valamit.” A legfontosabb, a sajtótájékoztatón is nevesített példa erre, hogy a kormány eláll a jegybank és a PSZÁF tervezett összevonásától. Az Európai Bizottság ugyanis nem fogadta el az összevonásra vonatkozó eredeti magyar javaslatot, azt a változatot pedig, amelyet az EU javasolt, a magyar kormány nem tartotta megfelelőnek, ezért a kabinet úgy döntött, érvényben marad a korábbi törvényi szabályozás. Kérdésre válaszolva Orbán elmondta: mivel „felfokozott hangulatban vagyunk”, a kormány olyan pontokban is hajlandó megváltoztatni a szabályozást, amelyekben szerinte igaza van a magyar félnek. Több példa van, amelyben véleménye szerint az Európai Bíróság a magyaroknak adna igazat, de most fölöslegesnek tartaná a vitát.
Orbán Viktor a közrádiónak adott péntek reggeli interjújában viszont a „nehezebb ügyek” közé sorolta a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. A kormányfő emellett nem szívesen engedne abból, hogy a kétmillió forintos fizetési plafon minden közhivatalnokra – így a nemzeti banknál dolgozókra is – vonatkozzon. „Itt is érdemes kiállni a saját igazunk mellett” – mutatott rá. Egyben közölte: arra számít, hogy holnap Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és az Európai Bizottsági elnöke között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban.
Az IMF-tárgyalásokról azt mondta a kormányfő az osztrák alkancellárral folytatott tárgyalás után, hogy a lehető legenyhébb elővigyázatossági megállapodást szeretné megkötni. „Az IMF viszont pénzt akar adni, mi pedig nem fogunk félreugrani” – jegyezte meg. A miniszterelnök azonban azt szeretné, hogy az ország inkább a pénzpiacon maradjon, és ne nemzetközi szervezetektől próbálja biztosítani a finanszírozást, akkor is, ha a piaci megoldás rövid távon drágább az IMF-segítségnél. A különadókkal kapcsolatban azt mondta: a válságadókat három évre vezették be, 2013. január 1-jén azokat kivezetik, ahogy a bankadó is fokozatosan leépül.
Brüsszeli kifogások az MNB-vel kapcsolatban*
- a monetáris tanács kibővítése- a jegybanki vezetők eskütétele
- a kétmilliós fizetési plafon
* Az MNB és a PSZÁF egyesítésének lehetőségétől elállt a kormány.
- a jegybanki vezetők eskütétele
- a kétmilliós fizetési plafon
* Az MNB és a PSZÁF egyesítésének lehetőségétől elállt a kormány. „Szokatlan az IMF hozzáállása Magyarországhoz” A szándékolttal ellenkező hatást eredményezhet, ha a Nemzetközi Valutaalap és az EU „folyamatosan ostorozza” Magyarországot – vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) egyik vezető elemzője például úgy véli: ha az EU, az EKB és az IMF nem mutat készséget a kompromiszszumra, az „a magyar fél megaláztatásának kockázatával járhat, és visszaüthet”. A magyar kormánynak valószínűleg az a véleménye, hogy „ő már megtette a magáét” az EU, az EKB és az IMF felé mutatott békülékeny gesztusokkal, és most azt szeretné, ha ez utóbbiak mutatnák fel megállapodási készségüket – fűzte hozzá. Takarékossági lépéseket kérhetnek Két hónapos határidőt kaphat az EU-tól az Orbán-kormány, hogy „messzemenő takarékossági intézkedésekről” hozzon döntéseket – értesült diplomáciai forrásokból a DPA hírügynökség, amely szerint ezekről a lépésekről már az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) holnapi ülésen is szó eshet. A DPA utal arra, hogy az Európai Bizottság pár napja kezdeményezte a hazánk ellen 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás új szakaszba léptetését, amelyről az Ecofin dönthet majd minősített többséggel.-->
