Világgazdaság Online

A civil és a politikai szabadságjogokat ugyanakkor kevésbé tartjuk fontosnak, mint a nyugati társadalmak. A magyar társadalom az értéktérképen közelebb áll az ortodox társadalmakhoz, mint a nyugatiakhoz. A korábbi évekhez képest ugyan nyitottabbak lettünk, de a számunkra mintaként szolgáló országokhoz képest az elkülönülés még mindig látványos. Nem arról van szó, hogy az egyes társadalmi csoportoknak eltérő lenne az értékrendje, más okozza az átlagtól való eltérést. A bizalom, a normák, az igazságosság és az állammal kapcsolatos attitűdök terén tapasztalható leginkább a magyar társadalom zárkózottsága. Az intézmények iránti bizalom a legalacsonyabbak közé tartozik a nyugati társadalmak közül. Ezen belül is a legalacsonyabb a politikai osztály iránti bizalom, ezt feltételezhetően a korrupciós gyanú gyakori felmerülése okozhatja. Érdekesség, hogy egy fiktív intézmény, a Nemzeti Közpénzügyi Hivatal iránti bizalmat is megvizsgálta a Tárki, és a kitalált szervezet az erős középmezőnyben végzett, sokkal jobb eredménnyel, mint néhány valódi szervezet.

Mindez a magyarok magánéletére is jellemző: kevesebbet találkozunk a barátainkkal, illetve kevesebbszer segítünk nekik, mint más társadalmakban az átlag. A többi országhoz képest statisztikailag nincs nagyobb jövedelmi egyenlőtlenség nálunk, mégis sokkal nagyobbnak érzékeli azt a magyar lakosság. Abban is egyetért a nagy többség itthon, hogy a gazdaság szereplői csak egymás rovására tudnak meggazdagodni. Erre számos gazdasági probléma, például az együttműködéssel szembeni ellenérzés is, visszavezethető. A magyar társadalom felemás viszonyban áll a korrupcióval is, önmagát kevésbé tartja korruptnak, mint a környezetét.

A képzettség igen alulértékelt a felmérés alapján, kevésbé hisznek abban a magyarok, hogy saját erejükből képesek felemelkedni, inkább az államtól várják a segítséget. A bizalom felépítéséhez nem elég a szórványos megerősítés, hanem sorozatos pozitív impulzusokra van szükség. Abban a bemutatót követő vitán egyetértettek a szakemberek, hogy gyökeresen meg kell változtatni a magyarok hozzáállását, és hogy ez nem sikerül egyik pillanatról a másikra. Elkerülhetetlen az önvizsgálat, ki kell mondani, hogy a történelmi adottságokon túl mit rontottunk el az utóbbi húsz évben, milyen téves paradigmák és rossz kompromiszszumok születtek.

A tanulmány főbb megállapításaival lényegében keveset vitatkoztak a szakemberek, bár Pálinkás József , az MTA elnöke a mintavétel módszereit kritizálta. A bizalom helyreállítása az első kérdés, egyelőre nem is indultunk el ebben az irányban – mondta Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora. Ha ismét beválthatatlan ígéretekkel akarunk kormányra kerülni, akkor csak erősíteni fogjuk ezt. Mivel az intézményeknél lehet a problémák gyökere, azoknál kellene megindítani a változtatást – fűzte hozzá a volt gazdasági miniszter.

Van néhány biztató mozzanat is Hankiss Elemér szociológus szerint: érzékenyebbek a magyarok a társadalmi egyenlőtlenség iránt, ez olyan érték, amelyre építkezni lehet. A bemutatóra szervezett konferencia ötletgazdája Felcsuti Péter , a bankszövetség elnöke volt, aki nagyon fontosnak tartja, hogy a közfigyelmet sikerüljön ráirányítani ezekre a problémákra. A banki szakember akár egy második reformszövetséget is életre hívna az ügy érdekében. A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen neves gazdasági szakemberek is megvitatták a kutatási eredményeket, és valamennyien egyetértettek abban, hogy mielőbbi változások szükségesek.

A felmérés

A Tárki az attitűdfelmérést a World Value Survey felmérésére alapozta, annak hazai adatfelvételét végezte el.
A közel három évtizede végzett kutatás eredetileg az Európai Közösség kezdeményezése volt, de mostanra 80 országra terjed ki a vizsgálat.
A nemzetközi kutatás így összevethetővé teszi a magyar válaszadók adatait számos más kultúrkörben élő népével.

Szerző: Benke Dávid