Világgazdaság Online

A finn diákok a világ legjobbjai közé tartoznak a különböző képességtesztek alapján. A 15 évesek tudását és készségeit felmérő OECD PISA kutatásban a részt vevő 57 ország között a finn gyerekek kerültek az első helyre a természettudományos ismereteket, a matematikát illetően. Az olvasási készségek terén a második helyen kötöttek ki.
Ez azért is meglepő, mert Finnországban a világon talán legkésőbb kezdődik az általános iskola, a gyerekek hétéves korában. Még érdekesebbé teszi a finnek jó eredményeit, hogy a törvényi szabályozás kifejezetten hátrányos helyzetbe hozza a magániskolákat, ilyenek alig vannak, az egyetemeken pedig nincs tandíj.
A Világgazdasági Fórum felmérése ennek dacára a világ legjobbjának kiáltotta ki a finn oktatási rendszert. Azt pedig ma már nem szokás vitatni, hogy az ország gazdaságának a sikerében a legfontosabb tényező a rendkívül jól képzett munkaerő – a finnek versenyképessége a magas bérszínvonal mellett leginkább a jó oktatásra vezethető vissza.
A napokban a választásra készülő brit konzervatív párt felső vezetői is a finn oktatással példálóztak. David Cameron árnyék-miniszterelnök azzal kampányolt, hogy Nagy-Britanniában is olyan szigorú követelményeket kell a tanárok elé állítani, mint Finnországban. A 13 éve hatalmon lévő brit Munkáspárt sokat próbált tenni a szigetország oktatásának javításáért (ezer új iskolát építettek, megduplázták az oktatási büdzsét), de ez nem sokat segített, a brit diákok a PISA felmérésben továbbra is a középmezőnyben szerepelnek. A finnek pedig GDP-arányosan nem költenek többet oktatásra, mint az OECD-átlag, mégis kimagasló eredményeket produkálnak. Finnországban csak egyetemi végzettségű tanárok oktathatják a gyerekeket már az általános iskola alsó tagozatában is. A tanári szakma széles körű társadalmi megbecsültségnek örvend, és anyagilag is ennek megfelelően ismerik el. Tanár szakra nem azok jelentkeznek, akiket máshová úgysem vennének fel, hanem a legtehetségesebb diákok. Sokak szerint ebben rejlik a finn siker titka. UGy