Cukorbetegség: a jólét járványa

Azt, hogy a stressz betegségek forrása lehet, már hosszú ideje tényként kezelik az orvosok. Az életkörülmények javulásának negatív hatásairól azonban kevesebbet tudunk. Az mindenesetre tény, hogy a mozgáshiányos életmód és a feleslegesen bevitt kalóriák betegségek forrásai lehetnek. Ilyen a diabétesz 2-es típusa is, amelyben bizonyítottan szerepet játszik a jólét és a kényelmes életmód.

„Ebben az esetben a sejtek csökkent inzulinérzékenységéről van szó, amelyet a hasnyálmirigy eleinte fokozott inzulintermeléssel próbál leküzdeni – mondja dr. Marton Anna, az Oxygen Medical diabetológusa. – Kezeletlenül vagy bizonyos gyógyszeres kezelési formák következtében azonban a folyamat az inzulintermelő sejtek kimerüléséhez, pusztulásához vezet. A betegség terápiájának sarokpontjai a megfelelő diéta és a testmozgás – amelyek célja a testsúly és az inzulinérzékenység normalizálása –, a gyógyszeres, illetve súlyosabb esetben az inzulinkezelés.”

A legfontosabb rizikófaktorokkal szembe kell nézni, hiszen legtöbbjük jól befolyásolható. Az elsődleges kockázati tényező az elhízás (különösen a hasra, derékra történő, úgynevezett alma típusú), illetve az ezzel összefüggő mozgásszegény életmód. De a betegség gyakran jár együtt magas vérnyomással, emelkedett vérzsír- és húgysavszinttel – ezek megléte eleve figyelmeztető jel. Terhességük során pedig azoknál a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak, vagy pedig a családjukban előfordult cukorbetegség. Bizonyos gyógyszerek tartós szedése is kiválthatja a 2-es típusú diabéteszt, így például a szteroidoké, a fogamzásgátlóké vagy a vizelethajtóké. Olyan betegségek is hajlamosítanak a betegségre, mint a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó panaszok (többek között a pajzsmirigy rendellenes működése), valamint genetikai rendellenességek, mint például a Down-szindróma.

Mára több kutatás is bizonyította, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez azt jelenti, hogy ha megvan a genetikai hajlam, és más kockázati tényezők is jelen vannak, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. „A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulinrezisztencia megjelenését és csökkent glükóztoleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái – mondja Marton Anna. – Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora hatáshoz egyre nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, végül az inzulintermelődés a szükségletekhez képest elégtelenné válik.”

Az inzulinrezisztencia megállapítása az éhgyomri vércukor- és inzulinszint-meghatározás alapján történik, éppen úgy, mint a normál éhgyomri cukorszint esetén.

A csökkent glükóztoleranciára terheléses vércukorvizsgálattal derülhet fény. A glükóz- (vércukor-) szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l fölé, az e feletti kisebb emelkedés (7,8–11 mmol/l) már inzulinrezisztens állapot.

„Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő és idejében elkezdett kezeléssel mind az inzulinrezisztencia, mind a csökkent glukóztolerancia, de maga a cukorbetegség is visszafordítható lehet” – teszi hozzá a diabetológus, aki ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a stressz a már kialakult diabétesz állapotát is rontja. Egyrészt mert a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a kedvezőtlen körülmények hatására a beteg hajlamos elhanyagolni a táplálkozását, a rendszeres méréseket, esetleg még alkoholt is fogyaszt.

A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás, a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet.

Gyanúra adhat okot, ha acetonszagú a lehelet, ha ínybetegségek és bőrfertőzések alakulnak ki, ha lassú a sebgyógyulás, ha a nőknél elhúzódó hüvelyi gombásodás, a férfiaknák a hímvessző gyulladásos betegségei, korai potenciazavar nehezíti a helyzetet.

A megoldás nemcsak az orvosi kezelésre épül, hanem a megfelelő életmódprogram kialakítására is, amelyet a szakorvos, a humánkineziológus, a személyi edző és a dietetikus együttes munkája alapján érdemes megtervezni, minden esetben a páciensre szabva.

Árvay N. Tivadar Az orvos segíthet, de ehhez rendszeres szűrésre van szükség Minél több rizikófaktor (túlsúly, magas vérnyomás, magas vérzsír-, húgysavszint, köszvény stb.) van jelen az életünkben, annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni. Mindenféleképp el kell végeztetni egy vércukorszintmérést, ha gyakori szomjúságot, megnövekedett vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, akár kisebb-nagyobb túlsúlyt, akár súlyvesztést tapasztalunk.

A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás, a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet.

Gyanúra adhat okot, ha acetonszagú a lehelet, ha ínybetegségek és bőrfertőzések alakulnak ki, ha lassú a sebgyógyulás, ha a nőknél elhúzódó hüvelyi gombásodás, a férfiaknák a hímvessző gyulladásos betegségei, korai potenciazavar nehezíti a helyzetet.

A megoldás nemcsak az orvosi kezelésre épül, hanem a megfelelő életmódprogram kialakítására is, amelyet a szakorvos, a humánkineziológus, a személyi edző és a dietetikus együttes munkája alapján érdemes megtervezni, minden esetben a páciensre szabva. A köhögés is stressztünet? „Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy stresszhelyzetben szapora

a szívverésük, nehezebben vesznek levegőt, kiszárad a torkuk – mondja dr. Dózsa Izabella, a Dr. Laslo Tüdőközpont orvosa. – Gyakori, hogy a felsorolt tünetekhez torokkaparás, krákogás és köhögés is társul.”

Ha visszatérő problémáról van szó és a stressz forrása a munkahelyi környezet, akkor a panaszok jellemzően hétvégeken és a szabadság ideje alatt jelentősen enyhülnek vagy akár teljesen megszűnnek. „Amennyiben a részletes kivizsgálás során minden egyéb lehetőséget, testi elváltozást kizártunk, a panaszok megszüntetéséhez ilyen esetben stresszoldó technikák elsajátítására lehet szükség, pszichológus bevonásával gyógyszeres kezelés is igénybe vehető.”-->