Eldőlt: kormány elé kerül a kötelező kamarai tagság

Parragh László, az MKIK elnöke korábban arról beszélt: az emberek összekeverik a kötelező regisztrációt és az önkéntes kamarai rendszert, ezért szeretnék tisztázni a helyzetet. A regisztráltak most nem vehetnek igénybe minden kamarai szolgáltatást, csak a tagsággal rendelkezők – ezt a jövőben kiterjesztenék az összes tagra.

Az elnök szerint a kereskedelmi és iparkamarák tekintélye és befolyása a gazdaságra az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, de továbblépésre van szükség ahhoz, hogy megfeleljen az átalakult intézményrendszernek. Beszédében hivatkozott arra, hogy Németországban a kötelező tagság jól bevált rendszer, működő modell.

Parragh László korábban arról nyilatkozott lapunknak, hogy Magyarországon megérett az idő a kamarai tagság bevezetésre, és ezt a környező országok sikeresen működő kamarai rendszerévél támasztotta alá. A kötelező tagság megmutatja a kormánynak a gazdasági élet szereplőit, ugyanakkor biztonságot nyújt a vállalkozásoknak.

A küldöttek egyetértettek abban, hogy a kötelező regisztrációs rendszert úgy kell átalakítani kötelező tagsággá, hogy a jelenlegi vállalkozói terhek ne növekedjenek, a mostani 5 ezer forint fizetendő hozzájárulás pedig a kötelező kamarai tagdíj lenne. Az MKIK cserében bővíti feladatait, és minden vállalkozás azonos színvonalú, számon kérhető szolgáltatást kapna.
Nem volt egyetértés a többi napirendi pont tárgyalása során.

A küldöttgyűlésen éles vita alakult ki a területi kamarák önállóságával és a nagyvállalati kör képviseletével kapcsolatban – tájékoztatta lapunkat Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke. Nyilatkozatában kiemelte: a küldöttgyűlés Parragh László előterjesztését nem támogatta, a szóbeli kiegészítését vitaanyagként elfogadta.
Elmondása szerint nem támogatják az MKIK centralizáló törekvését, továbbra is meg kell hagyni a területi kamarák önállóságát, illetve azt az igényt, hogy alulról szerveződjenek a tagképviseletek.

A BKIK elfogadhatatlannak tarják az „egy tag-egy szavazat” elvének megváltoztatását, mert annak eltolása a multik felé aránytalanságokhoz vezetne. Az MKIK javaslata szerint ugyanis ez a működési elv a multinacionális cégek javára mozdulna el. „Az egy tag-egy szavazat elv megtartása mellett a képviseleti rendszer gazdasági súly szerint épüljön fel” –  áll az indítványban.

A BKIK már a május 22-ei közgyűlésé után kijelentette, ebben nem támogatja az országos szervezetet.
Parragh László szerint a kötelező kamarai tagdíjat legkésőbb 2016-ban vezetnék be, addig marad a hozzájárulás. A tagszervezetek jövőbeni működése körül azonban további viták várhatók. A kormány a kamarával kapcsolatos változásokat az MKIK javaslatai alapján teszi meg. A kérdésben nem lehet megkerülni a fővárost, bár a konszenzus még nem körvonalazódik.