Világgazdaság Online

„Túl vagyunk a háttéregyeztetéseken, az Európai Bizottság (EB) minden bizonnyal beleegyezik, hogy a cégek a társasági adó bizonyos részét sportcélokra ajánlhassák fel” – mondta lapunknak Bánki Erik . Az Országgyűlés sport- és turizmusbizottsága fideszes elnökének törvényjavaslatát még tavaly nyáron fogadta el a parlament. Eszerint a vállalkozások társasági adójuk 70 százalékát sporttámogatásra adhatják, az úgynevezett látványsportokra: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong. A jogszabályra azonban még az uniónak is az áldását kell adnia, mivel a társaságiadó-kedvezmények meghatározása az EB hatáskörébe tartozik.

„Az uniónak nincs kifogása az ellen, hogy az utánpótlás-nevelésre vagy a létesítmények fejlesztésére lehessen fordítani ezt a pénzt” – mondta a honatya. A vita abban van, hogy a társasági adó felajánlott egy részét a profi klubok működési költségeikre, így a profi játékosok munkabérére fordíthassák. „Ebbe az EB nem fog beleegyezni, ez egyébként korrekt is, mivel akkor az olyan topcsapatok, mint a Real Madrid, a Barcelona vagy az Arsenal is adóeurókból finanszírozhatná labdarúgóit” – mondta a fideszes honatya. Arra viszont hajlik az unió, hogy az egyéb működési költségek, a technikai személyzet, a gyúrók, edzők, orvosok, pályamunkások, irodai dolgozók bérének 50 százalékát így fedezzék, erről még folynak az egyeztetések.

A megbeszéléseken még arról volt szó, hogy a magyar fél a felajánlott társasági adó 100 százalékát használta volna fel utánpótlás-nevelésre és 80 százalékot tárgyi eszközökre, létesítményfejlesztésre. Az uniós irányelvek azonban önerőt írnak elő, így valószínűleg az utánpótlás-nevelésre 85-90 százalék lesz fordítható. A létesítményfejlesztésre az EB 50 százalékos önrészt támogatott, a kompromiszszum végén 70 százalék lehet a felhasználható összeg aránya.

„Reményeink szerint húsvétig megjön a végleges válasz az uniótól, ez alapján be tudjuk nyújtani a törvényt a hivatalos eljárásra, melynek ideje legalább 60 nap” – közölte a bizottsági elnök. Így júliusban megszülethet a hivatalos döntés, amely a hatálybalépést nem érinti, mivel az új őszi–tavaszi szezonban már felhasználhatják a klubok a felajánlott társasági adót.

„Ez óriási áttörés lesz, a jelenlegi sportvertikum támogatása megduplázódik, az öt csapatsport dinamikus fejlődésnek indulhat” – hangoztatta Bánki. A költségvetés 20 milliárd forintnyi társasági adóról hajlandó lemondani a sport javára. „A cél az, hogy 4-5 év alatt olyan szintre alakuljon a sporttámogatás, hogy ilyen adótámogatás nélkül is működőképes, átlátható legyen a klubok gazdálkodása” – mondta a bizottsági elnök. Szerinte a nagy cégek a színlelt szerződések meg az egyéb szabálytalanságok miatt nem fordultak ezekhez a sportágakhoz, de a változás után már szponzori pénzekből is tud működni ez a rendszer, mint sok helyen Európában.

Egyes klubok, főként a kosárlabdában, már tavaly beépítették a költségvetésükbe a társasági adóból befolyt pénzeket. „Ott hibáztak, hogy nem vették figyelembe, a jogszabályt el kell fogadni az EB-nek is” – mondta Bánki. Az unióban sehol nincs még ilyen lehetőség, ezért húzódtak el ilyen sokáig a tárgyalások. A módszer iránt élénken érdeklődnek a tagállamok, főként a csehek, a szlovákok, a románok és a spanyolok is.