Világgazdaság Online

Vélemény

Bakos Réka
„Nagy a különbség a vállalatok között a tekintetben, milyen szerepet szánnak a HR-menedzsment területnek. Míg az átlagos munkáltatók jellemzően inkább a munkavállalók érdekképviseletét ellátó, kiszolgáló szervezetként számítanak a HR-szakemberek munkájára, addig a legjobb munkahelyek stratégiai szerepet szánnak a terület munkatársainak, bevonva őket a hosszú távú tervezési folyamatokba is, döntés-előkészítői és -támogatói szereppel ruházva fel őket.”

Milyen vezetési stílusban hisz, mi jellemzi ezt a vállalatánál?

Fundamenta-Lakáskassza Zrt.
Dr. Gergely Károly, elnök-vezérigazgató
„A korábbi Hewitt-felmérésekből is kiderült, a legjobb mutatóink között szerepelt a felső és a középvezetés megítélése. Sok figyelmet fordítunk arra, hogy a vezetés »közel legyen« a munkatársakhoz. A vezetői csapatra jellemző a stabilitás, az együttműködés, egymás megbecsülése, a közös felelősségvállalás. A vezetők értik és képviselik a vállalati célokat és érdekeket, miközben nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a munkatársaik céljait, igényeit összehangolják ezekkel – ez természetesen nem működik érzelmi intelligencia nélkül. Jellemző a minden irányban nyílt és egymásra figyelő kommunikáció is, ezt az is segíti, hogy tegeződünk egymással. A vezetőink felé alapvető elvárás, hogy fejlesszék a munkatársaikat, biztosítsák számukra az önmegvalósítás és a sikerélmény lehetőségét. A dolgozóktól való hatalmi távolság kicsi, a vezetői irodák ajtaja rendszerint nyitva áll, gyakran szerveződnek olyan munka utáni programok, ahol a vezetők és munkatársak együtt kapcsolódnak ki, és a pozíciók elmosódnak.”

FGSZ Földgázszállító Zrt.
Zsuga János, vezérigazgató
„A vezetési stílus megfogalmazása nehéz és könnyű is egyben. Hiszek az egyenes szavak és kommunikáció erejében. Ma vezető vagy, holnap nem biztos, hogy az leszel, de ha megfelelően viselkedtél és vezettél, akkor mindig a kollégáid szemébe tudsz nézni. Kezeld partnerként a kollégáidat, és ne félj a »kérem«, a »légy szíves« és a »köszönöm« varázsszavak használatától. Édesapámtól azt tanultam, egy vezető nem lehet tolakodó, harsány, de mindenkinek tudnia kell, ha egy döntés megszületett, akkor azt végre kell hajtani. Épp ezért nagyon nagy felelősség hárul a középvezetőkre, hiszen a meghozott döntéseket nekik kell tolmácsolni és megfelelően elmagyarázni a munkavállalóknak. A tevékenységünkből kifolyólag naponta nagyon sok felelősségteljes döntést kell meghozni, végrehajtani és végrehajtatni. Mivel a földgázszállítás veszélyes üzem, kell, hogy mindenkor bizalom legyen a munkavállalók és a vezetés között – ez alapvető fontosságú a szervezetünkben.”

Kulcs-Soft Nyrt.
Kulcsár Tibor, elnök-vezérigazgató
„Társaságunknál a vezetési stílus egyszerre támogató és szigorú. A feladatot megbeszéljük, a határidőket kitűzzük, és azokhoz mindenkinek tartania kell magát. Nem várunk többet annál, mint amiben megegyeztünk, annak viszont maradéktalanul teljesülnie kell. Kifogásokra nem vagyunk nyitottak. Elvárás az is, hogy a munka férjen bele a munkaidőbe. Nem azt tartjuk nagyszerű kollégának, aki korán bejön és éjszakáig itt van. Sőt, komolyan elbeszélgetünk arról, min kellene változtatnia. A munka és magánélet egyensúlyát fontosnak tartjuk. Elengedhetetlen, hogy a kollégák tanulják meg beosztani a munkaidőt és a munkát, utána pedig élvezzék annak gyümölcsét. Ezt néha nehezebb elérni, mint a jól végzett munkát. A válság óta sem nagyobb a nyomás a középvezetőkön, mint általában. Sőt, ugyanaz a befektetett energia hatványozottan juttatja a kollégákat sikerélményhez, hiszen a nehéz időkben nálunk hagyott forintok értékesebbek, mint a könnyebb gazdasági helyzetben kifizetett számlák.”

Magyar Telekom csoport
Christopher Mattheisen, vezérigazgató
„Társaságunk vezetésének stílusát a rugalmas, konszenzusra törekvő megközelítés és nyílt kommunikáció jellemzi. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a munkatársaink minden olyan információt megkapjanak, amely szükséges a munkavégzésükhöz vagy a szervezetben való eligazodásukhoz, és hogy rendelkezésre álljanak azok a fórumok, amelyeken tájékoztatást kaphatnak és visszajelzéseket adhatnak a vezetésnek, illetve egymásnak. A középvezetésnek óriási szerepe van abban, hogy a nehéz piaci körülmények ellenére is stabil pénzügyi teljesítményt nyújt a vállalat. Az utóbbi évben negatív gazdasági tendenciák határozták meg a piaci szereplők magatartását és ezen keresztül a Magyar Telekom eredményeit, ezekre a felső vezetésnek erőteljes döntésekkel kellett reagálnia. Ezeket a határozatokat kellett a középvezetőknek operatív szinten megvalósítani, a külső körülmények ellenére is teljesíteni a kitűzött célokat, a munkatársakat úgy ösztönözni nagyobb erőfeszítésre, hogy a szükséges erőforrások csak korlátozottan álltak rendelkezésre.”