Kihat a pályázási kedvre a válság

Az uniós források kifizetésének felgyorsítása, a pályázati rendszer egyszerűsítése, illetve a vállalkozásfejlesztés középpontba állítása – ezeket a fő célokat tűzte ki az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) elindításakor a kormányzat. A helyzet azonban nem volt egyszerű: „A vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a válságban túlélő üzemmódba kapcsolt vállalkozások nehezebben pályáznak” – mondta el lapunknak Maróczi Imre. A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke kiemelte: a piaci kilátások romlottak, a megrendelések apadtak, ezzel csökkentek a cégek fejlesztési forrásai és szándékai is. A Pátosz elnöke arra is felhívta figyelmet, a 2012-től a mégis pályázni szándékozók egy része nem élhet ezzel a lehetőséggel, mivel nem tudja az elvárt béremelést megadni, amely pedig előfeltétele a közbeszerzéseknek és állami támogatásoknak. Sőt, sokan közülük inkább munkahelymegtartó támogatásokat igényelnének. „Az ÚSZT keretében az adminisztráció, az ügyfélkapcsolat és a kitöltőprogramok több területen is javultak, de még bőven van tere a fejlődésnek. A pénzeknek sokkal gyorsabban kellene eljutni a pályázókhoz, válságos időkben különösen” – emelte ki Maróczi Imre.

Essősy Zsombor azt emelte ki lapunknak, hogy 2011 végén a hazai pályázati rendszerben először jelent meg a kombinált hitelgarancia-pályázat, amely a vissza nem térítendő támogatás mellé hitelt is ad a pályázóknak. Az uniós forrásokra épülő beruházásokkal foglalkozó MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta: megfontolandó e konstrukció továbbfejlesztése a támogatásintenzitás jelenleg 25 százalékban maximált szintjének 35-40 százalékra történő emelésével, hogy a cégek számára kellően vonzó legyen a kiírás.

Ami a vállalkozásfejlesztést illeti, az ÚSZT nem hozott radikális változást, mert korábban is jelentős forrást különítettek el a vállalkozások számára – ezt állítja Nagy Sándor Gyula. A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint a GDP 1,5-1,7 százaléka megy kkv-knak gazdaságfejlesztésre, de nem látni, ez a pénz hogyan hasznosul. „A cégeknek juttatott források nagy részét ugyanis olyan fejlesztésekre fordítják, amelyek amúgy is megvalósulnának. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy az ilyen célokra elkülönített források teremtenek-e pluszberuházásokat, extra munkahelyeket” – mondta lapunknak a szakértő. Szerinte makroszinten nem látszanak az Új Széchenyi-terv elmúlt évének eredményei, nem beszélhetünk a GDP vagy a foglalkoztatás növekedéséről, illetve a munkanélküliség csökkenéséről sem. Az egyetemi oktató azonban annyiban árnyalja ezt az állítást, hogy erről a helyzetről nem kizárólag az ÚSZT tehet: az eurózóna válsága, vagyis a külső gazdasági környezet romlása nagymértékben befolyásolta az összképet. A szakértő szerint mindamellett azt nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni: ha az ÚSZT nem lenne, akkor nagyobb lenne a GDP csökkenésének a mértéke, és magasabb lenne a munkanélküliség aránya.

Ami az EU-pénzek kifizetésének gyorsítását illeti, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly év végi tájékoztatása szerint 2011 harmadik negyedében 19,7 milliárdra nőtt az átlagos heti kifizetések értéke a kormányváltást követő első év heti 15 milliárdos szintjéről. „A számok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban felgyorsult ugyan a források lehívása, de ezt a szintet – csak a források méretét alapul véve – legalább az NFÜ által célként meghatározott heti 30 milliárdos szintre kell még felpörgetni ahhoz, hogy a pénzlehívásra rendelkezésre álló négy évben az ország teljes egészében felszívja a 2007–13-as időszakban még ki nem fizetett, közel 6000 milliárd forintos forrást” – mondta Essősy Zsombor. A MAPI vezére úgy véli: a kifizetés terén abból a szempontból késésben vagyunk, hogy a magyar gazdaságnak a jelenlegi helyzetben égető szüksége van a fejlesztésre fordítható pénzre. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra a szakértő szerint, hogy az Európai Bizottság szerdai döntésével újabb szakaszba léphet a hazánk ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, és ez akár azzal a súlyos következménnyel is járhat, hogy 2013-tól befagyasztják a Kohéziós Alapból érkező uniós pénzek folyósítását. Jelen állás szerint az innen hazánk által még le nem hívott források összege mintegy 2000 milliárd forint. A szakértő szerint mindent meg kell tenni, hogy ez ne következzen be, és erre lát is esélyt.

További részletek: www.vg.hu/uszt

Jobbak lettek a pályázatok

Összességében az Új Széchenyi-terv pályázatai jobbak, mint a korábbi években kiírtak – mondta el lapunknak Glósz Andrea. A Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója kiemelte: az elmúlt évben több olyan pályázat jelent meg a vállalkozásfejlesztési területen, amely eddig még nem volt a piacon. Egyes pályázatoknál kedvezőbbek lettek a vállalási feltételek, de a jelenlegi gazdasági körülmények között még ez is nehezen teljesíthető. Emellett a pályázati dokumentáció egyes pályázatoknál egyszerűbb lett. Átlagosan felgyorsult a szerződéskötés és a kifizetés, azonban ez még nem vonatkozik minden pályázatra. Üdvözlendő az is, hogy 2011 második felétől bevezették az elektronikus levelezési rendszert – mondta a szakértő.

Tar Gábor Jobbak lettek a pályázatok Összességében az Új Széchenyi-terv pályázatai jobbak, mint a korábbi években kiírtak – mondta el lapunknak Glósz Andrea. A Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója kiemelte: az elmúlt évben több olyan pályázat jelent meg a vállalkozásfejlesztési területen, amely eddig még nem volt a piacon. Egyes pályázatoknál kedvezőbbek lettek a vállalási feltételek, de a jelenlegi gazdasági körülmények között még ez is nehezen teljesíthető. Emellett a pályázati dokumentáció egyes pályázatoknál egyszerűbb lett. Átlagosan felgyorsult a szerződéskötés és a kifizetés, azonban ez még nem vonatkozik minden pályázatra. Üdvözlendő az is, hogy 2011 második felétől bevezették az elektronikus levelezési rendszert – mondta a szakértő.-->