Leszakadóban az ország

Az igaz, hogy Magyarország története során az európai fejlődés fővonaláról a perifériára sodródott, de hiba volna azzal áltatni magunkat, hogy valami történelmi fátum áldozatai lennénk – hangoztatta a TÁRKI alapítója és vezetője. Kolosi Tamás a leszakadás okai között kiemelte a rendszerváltás konkrét körülményeit, ami pedig alapvetően sikeresen indult. Szerinte kedvező induló feltételek voltak: kiépültek a jogállam intézményei és annak biztosítékai, létrejöttek a modern piacgazdaság feltételei, kialakult a tulajdonosi polgárság, sikeresen importálták a külföldi technológiát és munkakultúrát. Súlyos problémát jelent azonban, hogy az oktatásban, az egészségügyben a kultúrában és a tudományban elmaradtak reformok. Kolosi szerint a lemaradásnak a politikai gyűlölethullám, az 1999–2000-től meghozott konfliktusteremtő lépések, a választási költségvetések és az ellenzéki dacpolitika is az okai.

A tanulmány szerint 2006 óta minden gazdasági mutató romlik, megemelkedett a munkanélküliség, 2012-ben pedig tovább romlott a bruttó hazai termék (GDP) mutatója és csökkent a reálkereset is. Munkaerő-piaci szempontból nemzetközi összehasonlításban az ország elmarad a régió országaitól, az unió átlagos foglalkoztatási szintjét nem éri el az ország a fiatalok (15-24 évesek), az idősek (55 év felettiek) és alacsony képzettségűek körében sem. A 25-54 évesek, valamint a képzettebbek, magasan kvalifikáltak körében az eltérés nem jelentős.

Tóth István György, a kötet másik szerkesztője szerint az elmúlt 20 évben egy modernizációs folyamat révén jelentősen átalakult a társadalom. Jelentősen csökkent a háztartások mérete, emelkedett az iskolázottsági szint, változtak az együttélési minták. A hirtelen gyorsütemű túlmodernizáltság hatására kiszorult a munkaerőpiacról az alacsony képzettségű réteg. Az elmúlt években a jövedelemeloszlásban nőtt az egyenlőtlenség, főként a szegények száma emelkedett (14 százalékra), a középréteg nem nőtt, nagyobban lettek a jövedelmi különbségek.
Tóth az elhibázott döntések között a munkaerő-piaci átalakulást, a privatizációt és a szociális rendszerek reformjának rossz kombinációját említette meg. Az igazi problémának az találta, hogy ezeket a döntéseket később nem korrigálták.

A romló gazdasági mutatók mellett a leszakadás ténye a foglalkoztatási adatokon különösen látszik – hangoztatta Hárs Ágnes. A TÁRKI kutatója kiemelte, hogy a foglalkoztatás emelkedése részben a közmunkának köszönhető, ami viszont nem tekinthető igazi foglalkoztatásnak. A statisztikát javítja a külföldön munkát vállalók száma is. A migrációt erősíti a bérkülönbség, a bizonytalanság, a megszorítások, a szociális ellátatlanság és az iskolarendszer és az egészségügy állapota is. Igen magas a 15–24 éves és a 25–29 éves korosztályokban a munkanélküliség, nehezebben lépnek be a munkaerőpiacra.
A csütörtökön bemutatott kötetben olvasható adatok szerint a jövedelmi egyenlőtlenséget mérő Gini-index 2012-ben 29,3-ra emelkedett a 2009-es 27,2-ről.

A gazdagok aránya 2000-ben 9 százalék volt, ez 2012-re 8 százalékra esett, a felső középosztály mérete 2 százalékkal, 27 százalékra emelkedett, míg a középosztály mérete 4 százalékos csökkenés után 30 százalékon állt 2012-ben. Az alsó középosztály aránya 23 százalékról 21 százalékra, a szegényeké 9-ről 14 százalékra módosult 2000-hez képest.

A fiatalokra külön kitér a tanulmány, amely azt állapította meg, hogy helyzetük kedvezőtlen, mert magas a munkanélküliség a 15-24 évesek körében, a korcsoport foglalkoztatása alacsony, és különösen kedvezőtlen a képzetlen fiatalok helyzete.

A kimutatások szerint az emigrálók és a munkaerő-migránsok száma is emelkedett az elmúlt években, ennek oka lehet a külföldi bérelőny, az itthoni növekvő vagy stagnáló munkanélküliség.

A tanulmány foglalkozik az 50 évesnél idősebbek foglalkoztatási helyzetével is, ezzel kapcsolatban azt állapítja meg, hogy a magyarországi időskori foglalkoztatás rendkívül alacsony: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 52 százalékos átlagához képest 34 százalék. A nyugdíjak mértéke nem ösztönzi a munkában maradást, a magyar 50-69 éves népesség egészségi állapota a legrosszabbak között van európai összehasonlításban, készségszintjük pedig alacsony. Utóbbi részben, az egészségi állapot viszont jelentős mértékben magyarázza az alacsony foglalkoztatást.

Hangsúlyozzák, hogy, ha a foglalkoztatás növelése kormányzati cél, a készségek és az egészségi állapot javulásához vezető változásokra van szükség.

A kötetben ezek mellett bemutatják cigányellenesség és a radikalizmus változásait is. Erről megállapították, hogy a magyar társadalom attitűdjei változatlanok a romákról az 1990-es évek közepe óta. A felmérés szerint a legmagasabb a cigányellenesség a Jobbik választói körében (46 százalék), illetve a megyeszékhelyeken(35 százalék) és a Kelet-Dunántúlon élők (39 százalék) körében.

A romló gazdasági mutatók mellett a leszakadás ténye a foglalkoztatási adatokon különösen látszik – hangoztatta Hárs Ágnes a könyv bemutatóján. A TÁRKI kutatója kiemelte, hogy 2006-ig emelkedett a GDP, növekedett a reálkereset, azóta viszont minden gazdasági mutató romlik, megemelkedett a munkanélküliség. A foglalkoztatásban nagy az elmaradás az európai unió átlagos szintjétől.

Hárs Ágnes arra figyelmeztetett, hogy a magyarországi foglalkoztatás emelkedése részben a közmunkának köszönhető, ami viszont nem tekinthető igazi foglalkoztatásnak a kutatások szempontjából. A statisztikát kismértékben (0,5-1 százalékkal) javítja a külföldön munkát vállalók száma is. A migrációt erősíti a bérkülönbség, a bizonytalanság, a megszorítások, a szociális ellátatlanság, valamint az iskolarendszer és az egészségügy állapota is. A külföldi munkavállalást a gazdasági helyzet kedvező változása szoríthatja vissza.

Igen magas a 15-24 éves korosztályban a munkanélküliség.  A 25-29 évesek körében is egyre nehezebb a munkaerőpiacra történő belépés, mindkét korosztály esélye romlik. Nehezebb elhelyezkedni az alacsony képzettségűeknek (amit erősíthet a szakképzési reform is), s nehezebb a férfiaknak is az uniós foglalkoztatási szinthez képest. Magyarországon az átlaghoz képest jobb helyzetben van a 25 és 54 év közötti korosztály és a képzettebbek, főként a magasan kvalifáltak foglalkoztatási aránya.

A foglalkoztatásbeli lemaradás az alacsony készségszintű és rossz egészségi állapotú népesség esetében jelentős, mivel a magas készségszintű és jó egészségi állapotú idősödő népesség foglalkoztatásában Magyarország nincs lemaradva. Ezért a kormányzatnak, ha a foglalkoztatás növelése a célja a készségek és az egészségi állapot javítására kellene tenni lépéseket – emelte ki Kézdi.