Világgazdaság Online

Az iskolai lemorzsolódásra vonatkozó keretszámnak az Európai Bizottság 10 százalékot határozott meg, Magyarország számára pedig a 8,4 százalékos célszámot javasolta - olvasható az EurActive cikkében. A 2000 és 2009 között végbement fejlesztéseknek köszönhetően az iskolát a képzés vége előtt elhagyók aránya stagnál, de még így is 11,4 százalékra tehető. Hoffman ezért egy enyhébb - 10 százalék körüli - célszámot javasol a Bizottság számára.

A felsőoktatási célszámok megvalósításához is nagy erőfeszítéseket kellene tennie Magyarországnak. A tervek szerint 2020-ra az oklevéllel rendelkező 30-34 évesek aránya a 33,8 százalékot eléri, a Bizottsági javaslat szerint, ami jelentős növekedést igényel a jelenlegi 22,4 százalékról. A kormányzati álláspont szerint azonban ez a cél a demográfiai trendek pozitív hatásai szerint elérhető.

Lengyelország

Ambiciózus nemzeti célokat tűzött ki maga elé Lengyelország. Az Európai Unió 27 tagállama közül a lengyeleknél a legalacsonyabb, 5 százalék azok aránya, akik a képzés vége előtt elhagynák középiskolájukat. Ezt az eredményt további fél százalék ponttal kívánják javítani az illetékes szervek.

A lengyel kormány az Európai Bizottság által kitűzött uniós célnál magasabb arányt kíván elérni a felsőoktatásban is. A 2008-as 29,7 százalékról 45 százalékra emelné azon 30-34 évesek számát, akik oklevéllel rendelkeznek 2020-ban. A tervekkel szemben problémát jelent, hogy Lengyelországban (4,7 százalék) az EU-átlag alatti (9,5 százalék) az életen át tartó tanulás a felnőttek körében.

Szlovákia

A lemorzsolódást tekintve a szlovák Oktatási Minisztérium közleménye szerint, nagyon jól teljesít az ország és alig magasabb 6 százaléknál a középiskolát idő előtt elhagyók aránya. Azonban nagy problémát jelent a felsőoktatási célszámok teljesítése. Az OECD statisztikák azt mutatják, hogy Szlovákiában a 25-34 év közöttiek csupán 13 százaléka rendelkezik felsőfokú oklevéllel, de a minisztérium optimista és 30 százalékos célt tűzött ki 2020-ra.

Bulgária és Romána

A 2007-ben csatlakozott tagállamok számára nagy kihívást jelent az iskolából kimaradók arányának csökkentése. Bulgáriában már a 7-10 éves korosztály csupán 93,4 százaléka járt iskolába a 2009-2010-es tanévben, a ténylegesen középiskolai végzetséget szerzők aránya már 78,6 százalékra csökken. Összességében a bolgárok 21,4 százaléka nem végez el semmilyen középiskolai képzést.

Románia tűnik a legnehezebb esetnek az EU keleti tagállamai közül. Az iskolából kimaradók aránya nő, a 2000-2007 közötti időszakban az iskolából kimaradók aránya háromszorosára nőtt. A román Oktatási Minisztérium statisztikái szerint a 3 és 17 év közötti korosztályból több mint 436 ezer gyermeket nem vontak be semmilyen oktatási intézménybe, lehet az óvoda, iskola, középfokú vagy szakmai iskola.