Nobel-díj az EU-nak: elsőre vicces, másodikra nem - blog
Nyolcmillió svéd korona a pénzdíj érte, az úgy 260 millió forint, a legfrissebb népszámlálási adatok szerint minden EU-polgárnak jár 51 fillér, ha szétosztják. Kimondottan viccesre sikerült Orbán Viktor időzítése is: pont aznap reggel betámadni az EU-t, hogy ők milyen durvák velünk, amikor kiosztják a Nobelt – jó, persze, nem sejthette, de egy mosolyt akkor is megér a dolog.
Ennél már sokkal kevésbé megmosolyogtató a kérdés, hogy mi lesz ezzel az egész EU-val, mert hát bajok vannak, ez nem vitatéma. Itt vagyunk egy jókora gazdasági válság közepén, szenved mindenki, a nemzeti gazdaságok épp úgy, mint a globális. Az EU előtt óriási kihívás, hogy ezt hogyan kezeli, kis túlzással akár a léte is múlhat rajta, de magáért a válságért az Uniót hibáztatni nehezen lehetne.
Valószínűleg csak rosszabb lenne a helyzet, ha külön-külön próbálkoznánk megoldani a bajokat. Legyen elég például arra gondolni, hogy az előző nagy válság azért is lehetett nagyon mély, mert amikor jöttek a bajok, az egyes államok egymás ellenében is próbálkoztak kilábalni belőle, így keresztbe verve egymás kísérleteit.
De a hétköznapok problémáin túlnézve azt kell mondani mégis: történelmileg teljesen megérdemelt ez a Nobel. Vannak most bajok, és persze hogy az ember a jelent látja, de ha jól belegondolunk, nagyjából az írás és a kerék feltalálása óta kevés gondolat tett többet a világ élhetővé válásáért, mint az európai egység feltalálása.


