Veszélyben a többletforrás
sport. Nem érdemes a magyar sportegyesületeknek ebben az évben a kedvezményes adószabályoktól várható többletforrásokkal számolni. A sportpolitika berkeiben hosszabb ideje terjedő híresztelést Szalay Ferenc szolnoki polgármester, az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának fideszes alelnöke erősítette meg kedden a Digi Sport televízióban.
A tavaly nyáron meghozott törvény egyelőre brüsszeli felülvizsgálatra vár, s valószínűleg több olyan pontja is lesz, amely elbukhat ezen. A sportot támogató cégeknek járó társaságiadó-kedvezmény szinte biztos, hogy ezek között lesz – véli Szalay. Ez a rendelkezés engedné, hogy azok a vállalkozások, amelyek szponzorálják a sportot, ennek a támogatásnak az összegével csökkenthessék a társaságiadó-fizetési kötelezettségüket. Szalay elmondása szerint az ilyenfajta szabályozás teljesen új Európában, ezért az engedélyezése „legfeljebb korlátozottan lesz lehetséges”.
Azt inkább csak találgatni lehet, mely területek kerülnének az esetleges elutasítással hátrányba. A törvény azoknak a cégeknek biztosítana adókedvezményt, amelyek az öt kiemelt látványcsapatsport, vagyis a labdarúgás, a vízi-, a kézi- és a kosárlabda, illetve a jégkorong országos szakszövetségét, valamelyik sportszervezetét vagy hozzá kapcsolódó közhasznú alapítványt támogatnak. Ezek a sportágak minden bizonnyal jelentős hátrányba kerülnének e lehetőség nélkül, és a bizottsági alelnök sem sok jóval biztatta képviselőiket. Azt azonban hozzátette: a létesítményfenntartás, az iskolai, a diák- és a szabadidősport nem kerül veszélybe. Megkapja az állami támogatást az összes olyan sportág is, amely nem került a kiemelt kategóriába. A központi költségvetésből érkező források ugyanígy eljutnának a látványcsapatsportokhoz is, vagyis az a különös helyzet is előállhat, hogy miközben az adókedvezménynyel megszerezhető százmillióktól elesne több sportág is, Debrecen megkaphatná a tízmilliárdos állami támogatást új stadionjának felépítéséhez. SzI
