Világjátékok szumóval és frizbivel

„Jól áll a pályázatunk, mindent előkészítettünk, jó esélyünk van a világjátékok 2017-es megrendezésére” – nyilatkozta Svájcból lapunknak Gémesi György, Gödöllő polgármestere. A Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) elnöke szerint a Világjátékok Nemzetközi Szövetségének (IWGA) nyári terepszemléjén és utána is több pozitív visszajelzés érkezett, hogy Budapest és Gödöllő jó házigazda lenne. A delegáció tárgyalt a kormány, a főváros és a NSSZ képviselőivel. A magyar pályázati anyag alapján megvizsgálta a létesítményeket, a szálláshelyeket, a média- és egészségügyi lehetőségeket is. Gémesi György úgy vélte, pályázatunk és a rendezésünk feltételei jobbak Wroclawénál. Fokváros pozícióját erősítheti, hogy az IWGA elnöke dél-afrikai. Bár Ron Froehlich korábban azt nyilatkozta, hogy miután 2009-ben Tajvan Kaohsziungban voltak a játékok, 2013-ban a kolumbiai Cali lesz a házigazda, ezek után Európának kellene helyet adnia a világjátékoknak. Gémesi György a tajvani játékok után kezdeményezte, hogy Magyarországon is meg lehetne valósítani ezt a rendezvényt.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára szerint a magyar rendezés mellett szólhat, hogy nagy tapasztalattal rendelkezünk már világsportesemények rendezésében. „Mára több sportágban etalonnak számít a magyar szervezés, gondoljunk csak például a tavaly

augusztusban megtartott szegedi kajak-kenu világbajnokságra” – hangoztatta Czene Attila.

Az eseményt négyévente rendezik, általában 100-150 ország 3500 versenyzőjével – és 1500 kísérővel –, melyet több százezres, de akár milliós nézőszám is kísér. Az esemény 11 napon át tart egy megnyitó- és egy záróünnepséggel.

„A világjátékok megrendezése jelentős sport-, gazdasági és marketingértékekkel bír, a kereskedelmi, média- és jegyár-értékesítéshez jelentős turisztikai bevétel is párosulhat, ötezer vendég már 26 ezer vendégéjszakát jelentene” – nyilatkozta korábban lapunknak Csomós Miklós. Budapest oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettese szerint az esemény hozzájárulhat az országimázs építéséhez, a város fenntartható fejlődéséhez.

Gémesi György szerint a világjátékok lebonyolítása egy remek lehetőség a sport területén, mivel a közeljövőben olimpiai rendezés elnyerésére nincs esélyünk. Magyarország óriási publicitást kaphat egy ilyen eseménnyel, mivel egy ilyen rendezvényre mintegy ezer újságírót akkreditálnak, és sok országba közvetítik a versenyeket. Gödöllő polgármestere úgy vélte, a világjátékok hasonló bevételt hozhatnak az országnak, mint a Hungaroring Forma–1-es versenye évente. (Egy tanulmány szerint ez mintegy 13 milliárd

forint.)

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által elismert IWGA 1981 óta koordinálja a rendezvényt. A játékokon 32 hivatalos és 5-6 meghívott nem olimpiai sportág szerepel. A szabályok szerint a rendező ország néhány sportágat maga is felvehet a programba. A hazai és a régiós népszerűség és a várható eredményesség miatt Magyarország a maratoni kajak-kenut, a fogathajtást, a kick-boxot, a strandlabdarúgást, az amerikaifutballt szeretné szerepeltetni.

A világjátékok pályázata az életben maradás esélyét adta meg a nem olimpiai sportágaknak – vélte a Magyar Kick-Box Szövetség elnöke. Leyrer Richárd szerint „sikerünk esetén még inkább ránk irányul az állami sportirányítás, a szponzorok és persze a szurkolók figyelme is”.

Czene Attila lapunknak elmondta, az olimpia évében a kormány egyik célja, hogy jelentősen megnövekedjen a szabadidejükben sportolást választók aránya. Ehhez azonban nem elegendő csupán az olimpiai sportágak kiemelt támogatása. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a szabadidős sporttevékenységek minél szélesebb kínálatára, a sportágismeretek kiterjesztésére, a sport egészségügyi prevenciós értékeinek elismertetésére, a sportolás megszerettetésére is; és ehhez élnünk kell az olimpiai évek közötti időszakok adta lehetőségekkel is.

Az IWGA-nak 32 sportági szövetség a tagja, olyanok, mint az aikido, a testépítés, a biliárd, a bowling, a versenytáncok, a karate, a frizbi, a hegymászás, a squash, a szumó vagy a vízisí. A rendezés egyik feltétele, hogy 2017-ben Magyarországon ne legyen más jelentős világverseny.

A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) szeretett volna világbajnokságot rendezni ekkor, de miután az állam garanciát adott a világjátékokra, a MASZ visszalépett ettől a tervétől.

Gémesi György kiemelte, hogy nem kell új létesítményt építeni, és rendelkezésre áll a szükséges szállodai kapacitás is. Czene Attila szerint e tény a gazdasági világválság idején különösen fontos szempontnak számított a magyar sportirányítás számára, de jelentős fegyvertény lehet a nemzetközi szövetség vezetőinek szemében is.

Gödöllőn jelenleg 2-3 csillagos szállodák állnak a látogatók rendelkezésére, az új egyetemi kollégiumban pedig több száz férőhely van, de 2017-ben a kapacitás még jelentősebb lesz. Az ejtőernyősversenyeket és a fogathajtást bonyolítanák le a gödöllői repülőtéren, illetve az Alsóparkban.

Csomós Miklós szerint a budapesti létesítmények – Papp László Sportaréna, Körcsarnok, Hajós Alfréd Uszoda, Népliget, Syma Csarnok, Millenáris – némi felújítással elegendők lennének a rendezéshez. A versenyek 24 helyszínen zajlanának. Budapesten négy központ lesz: a Budapesti Olimpiai Centrum, a Margitsziget, a Városliget – bevonnák a Hősök terét és a Műjégpályát is – és a Népliget. Továbbá lesz két külső helyszín, a dunaharaszti tó és egy bowlingcentrum a budai Mammut bevásárlóközpontban.

világjátékok összköltségét 11,8 milliárd forintra becsülték. Ez az összeg a töredéke egy olimpia megrendezésének, de Csomós Miklós szerint, ha olimpiát akarunk valamikor rendezni, bizonyítani kell, hogy nemcsak egy-egy sportági világbajnokságot, de egy több mint 30 sportágas versenyt is képes megrendezni sikerrel. „A főváros kétmilliárd forintot szán négy év alatt a játékokra, a kormánytól hatmilliárdos garantált támogatást kapunk, a többi pénzt szponzori forrásból és jegybevételből tervezik” – mondta Csomós Miklós. A 2013-as költségvetésben győztes pályázat esetén már szerepelni kell a sportesemény időarányos költségeinek.

világjátékok összköltségét 11,8 milliárd forintra becsülték. Ez az összeg a töredéke egy olimpia megrendezésének, de Csomós Miklós szerint, ha olimpiát akarunk valamikor rendezni, bizonyítani kell, hogy nemcsak egy-egy sportági világbajnokságot, de egy több mint 30 sportágas versenyt is képes megrendezni sikerrel. „A főváros kétmilliárd forintot szán négy év alatt a játékokra, a kormánytól hatmilliárdos garantált támogatást kapunk, a többi pénzt szponzori forrásból és jegybevételből tervezik” – mondta Csomós Miklós. A 2013-as költségvetésben győztes pályázat esetén már szerepelni kell a sportesemény időarányos költségeinek.-->