A 2024. áprilistól novemberig látogatható kiállítás egy úgynevezett kontextualizáló anyag, amely egyszerre ad képet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által életre hívott gyűjteményről és arról a képzőművészeti közegről, amely a 60. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonjában bemutatkozó művészre, Nemes Mártonra hatott és munkásságának inspiráló hátteret ad. Kortársak, példaképek, hatások rajzolódnak ki és válnak közérthetővé a tárlat látogatói számára.
Az MNB kiállítása segít értelmezni és elhelyezni a térképen mindazt, ami a Giardiniben található Magyar Pavilonban megvalósul Nemes Márton képzőművész és Kopeczky Róna kurátor Techno Zen című anyagában. Maga a Techno Zen kiállítás egy nagyméretű, multiszenzoros installáció, amely audio-, vizuális és interaktív komponenseket tartalmaz. A mű a pop-art-utalásokat a technoszubkultúrával, a virtuális valósággal és a csúcstechnológiával ötvözi, és teljes mértékben kihasználja a Magyar Pavilon térbeli adottságait. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szervezésében megvalósuló kiállítás létrejöttét Fabényi Julia nemzeti biztos koordinálta, főtámogatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
„A válogatás során fontos szempont volt a generációk közötti hatások, a hasonlóságok és a különbségek láthatóvá tétele. A kiállítás egyik fele a II. világháború utáni magyar festészet azon irányzatait mutatja be, melyek főként a második párizsi iskola, a tasizmus, valamint a hazai absztrakció két világháború közti irányzatainak hatására fejlődtek egy kulturálisan elszigetelt, politikai művészetirányítástól megbénított országban. Az 1960-as években induló neoavantgárd generáció a MNB gyűjtésének is egyik fókusza, emiatt is különleges alkotásokat tudnak bemutatni Velencében” – nyilatkozta Schneller János, a kiállítás kurátora.
„Több szempontból fontos és hasznos a Mozdulat – gesztus – jel című kiállítás. Egyrészt a Velencei Biennálé ideje alatt rengeteg ember látogat el a városba, a világ minden tájáról érkeznek nemcsak a kortárs képzőművészet iránt érdeklődők, hanem a nemzetközi színtéren befolyásos múzeumi szakemberek, akadémikusok, döntéshozók és műgyűjtők is – nyilatkozta Hamvai Kinga, az MNB Art and Culture vezetője. – A biennálé hét hónapos nyitva tartása alatt nemcsak a Giardiniben és az Arsenaléban található nemzeti pavilonokban valósulnak meg kiállítások, hanem úgynevezett szatellittárlatok is láthatók különböző külső helyszíneken, varázslatos velencei palazzókban, és ezeket hasonlóan sokan látogatják.
A közelmúltban kezdődött a gyűjtemény megismertetésének időszaka, azaz a háború utáni és kortárs magyar művészek széles körű bemutatása.
Az MNB Arts and Culture a magyar kurátorok bevonásával készült saját kiállításokat szervez, a kollekció és a magyar művészet nemzetközi kanonizációja érdekében.
Az idén százéves jubileumát ünneplő Magyar Nemzeti Bank gyűjteményét az MNB Arts and Culture gondozza, célja a nagyközönség számára széles körben megismerhetővé, a szakma számára pedig kutathatóvá és feldolgozhatóvá tenni az anyagot mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A műveket digitálisan is hozzáférhetővé tették, emellett kiemelten kezelik, hogy a gyűjtemény anyagát időről időre tematikus kiállításokon mutassák be.
