A szennyező egyelőre nem fizet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelenlegi formájában nem támogatja a környezetterhelési díj tervezetét a törvény-előkészítés folyamán tanácsadói joggal felruházott OKT, hanem további vizsgálatokat és átdolgozást tart szükségesnek. Bödecs Barnabás, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) elnöke szerint ezzel a tanács résztvevői -- a tudomány, a zöldszervezetek és a gazdaság képviselői -- lényegében elutasították a tervezetet, mert egy ilyen állásfoglalás néhány héttel a kormány döntése előtt lényegesen lecsökkentette a díj bevezetésének esélyét.
Az alapkoncepcióval egyetért, de jelenlegi formájában nem tartja bevezethetőnek a környezetterhelési díjat Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, aki szerint a díj lakossági ellenérzést váltana ki és a környezetvédelem ügye ellen fordítaná a közvéleményt. Hasonló a véleménye Schmuck Erzsébetnek, a Magyar Természetvédők Szövetsége elnökének, aki szerint a környezetvédelem számára egy fogyasztási jellegű adó biztosíthatna megfelelő anyagi forrást.
A tervezet mellett egyedüliként kiálló Humusz elnöke szerint a hazai zöldszervezetek részéről hiba volt elvi vitát nyitni az évek óta ismert koncepcióról, s a zöldmozgalom komoly öngólt rúg magának, ha a kormány az OKT állásfoglalására hivatkozva utasítja el a díj bevezetését, mert ebben az esetben több évre meghiúsulhat a szennyező fizet elv érvényesülése Magyarországon.
A Környezetvédelmi Minisztérium által elkészített tervezet értelmében a levegő-, talaj- és vízterhelési díjat tartalmazó környezetterhelési illeték bevezetésére 2001. január 1-jén kerülhetne sor. A tárca közleménye szerint a díjat nemcsak a határértékeket túllépők, hanem minden szennyezőanyag-kibocsátó köteles lenne fizetni. A KM első tervezete mindhárom illetéket jövőre vezetné be, de van olyan változat is, amelynek értelmében a talaj- és vízterhelési díjat csak 2005-től kellene fizetni.
A koncepció értelmében -- a fokozatosság jegyében -- tényleges díjfizetésre csak a bevezetést követő harmadik évben kerülne sor, de a tervezet még ezután is többéves felfutással számol, s a környezetvédelmi beruházásba kezdők akár a díj 90 százalékát is megtarthatnák fejlesztéseik finanszírozására.
A bevezetés jelentős anyagi forrást jelenthet a hazai környezetvédelemnek. A tárca elképzelései szerint a víz- és talajterhelési díjból származó éves bevétel -- 2001-es bevezetés esetén -- 2005-ben elérheti a 15 milliárd forintot, 2010-ben pedig meghaladhatja a 31 milliárdot is, amelynek nagy része a környezetvédelmi alap célelőirányzatba és a települési önkormányzatok környezetvédelmi alapjaiba folyna be. A levegőterhelési díj költségvonzatairól még nem készült pontos számítás.
A díj bevezetését a Gazdasági és a Pénzügyminisztérium eddig is ellenezte arra hivatkozva, hogy az egyoldalú versenyhátrányt jelenthet a gazdaságnak, s egy új adójellegű terhelés nincs összhangban a gazdaságpolitikai elgondolásokkal.
