Tökéletes vihar az olajpiacon
Nehezen térnek magukhoz a piacok az OPEC pénteki döntése után, amellyel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete iránytű nélkül hagyta a szereplőket. Az USA-ban irányadó WTI ára tegnap délutánra 38,2 dollár/hordóig, a globális benchmark Brent pedig 41,5 dollár alá süllyedt, ezek 2009 februárja, illetve márciusa óta nem látott napon belül mélységek.
A több fronton is megosztott OPEC tagjai pénteken annyit közöltek, hogy „a jelenlegi termelésnek megfelelő” kvótát tartanak fenn.
Ez a gyakorlatban bármit jelenthet, bár az elemzők az egyszerűség kedvéért azt a napi 31,5 millió hordót veszik alapul, amit a szervezet saját bevallása szerint felszínre hoztak az utóbbi időben, ellentétben a 2011 óta érvényben levő kvótával. Nem adott több eligazítást a szervezet elnöke, Ibe Kachikwu sem, aki azzal zárta le a miniszteri értekezletet: a kartell tagjai nem érezték szükségét, hogy meghatározzanak egy specifikus termelési célt.
A nem eredmény is eredmény – idézte a Reuters a Commerzbank elemzőinek feljegyzését –, az OPEC esetében nehéz elképzelni ennél negatívabbat. Ezek után megkérdőjelezhető a szervezet létjogosultsága is. December elsején, tehát még az OPEC-ülés előtt a WTI-re 41 500 vételi kontraktus volt a New York-i tőzsdén és az ICE-n – mutatott rá a Commerzbank elemzése –, ez a legalacsonyabb szint a válság óta.
A Société Générale viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy most érdemes olajat venni; olcsóbb már nem lesz, mert a fiskális nehézségekkel küzdő OPEC-tagok rákényszerülnek a kitermelés visszafogására, és az árak jövőre megindulnak felfelé.
A Brent 60 dollárig is drágulhat jövőre – vélik.
„Tökéletes vihar” alakult ki az olajpiacon – fogalmazott Mohamed El-Erian, az Allianz vezető tanácsadója. Három tényező adódott össze: a kínálati oldalt destabilizálta a palaolaj-kitermelés, a keresletit a lassuló globális növekedés, az ármeghatározó termelő szerepét pedig az USA vette át Szaúd-Arábiától. A következő időszakban valószínűleg minden OPEC-tag annyit termel, amennyit csak bír, jóllehet különböző okokból. A jobban eleresztett országok azért, mert biztosítani akarják jövőbeli versenyhelyzetüket, a gyengébbek pedig azért, hogy elkerüljék a most fenyegető belső feszültségeket. Az olajárak egy ideig alacsonyak és volatilisek maradnak – véli Erian –, ennek nyomán azonban egyrészt kiszorulnak a drágán termelők, másrészt megnövekszik a kereslet, ami akár helyre is állíthatja az OPEC befolyását.
