Tőzsdére vinnék a budapesti olimpia szervezőcégét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA legnagyobb hazai tőzsdei forgalmazók, a Concorde, az Erste, az Equilor és az UniCredit képviselőivel, valamint a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) korábbi irányítóival közös egyetértésben véglegesítette a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) vezetése azt a tervet, miszerint a 2024-es budapesti olimpia szervezésére majdan alapítandó nyilvános társaság részvényeiből magánszemélyek is jegyezhetnének, és azt bevezetnék a BÉT-re – közölte a Világgazdasággal Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT korábbi elnöke, a BOM vezetője a Heti Válaszban ismertetett ötlete kapcsán. E szerint ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2017 szeptemberében Budapestnek ítéli a 2024-es nyári játékok rendezési jogát, akkor a szervezési munkálatokra létrehozandó cég 10 milliárd forintos alaptőkéjét új részvények nyilvános értékesítésével lehetne összegyűjteni. Ez esetben egy magánszemély maximum 100 ezer forint értékben jegyezhetne a projekttársaság által a lakosságnak felajánlott 40-45 százalékos pakettből, a többi az államhoz és az önkormányzatokhoz kerülne.
Szalay-Berzeviczy szerint az ösztönözhetne az olimpiarészvények lejegyzésére, hogy a korábbi olimpiák szervezőbizottságai tisztes haszonnal zárták a játékokat A PricewaterhouseCoopers megvalósíthatósági tanulmánya szerint az olimpia 770 milliárd forintos költségvetésű rendezvény lehet, ebből 500 milliárdot a NOB ad, 270 milliárd jöhet össze a jegyértékesítésekből, az ajándéktárgyak és egyéb kereskedelmi termékek eladásából, valamint a helyi szponzoroktól és adományokból. A maradék 10 milliárdot dobnák össze a magánszemélyek.
Mivel nem hagyományos cégről van szó, nem folyamatosan fizetnének osztalékot, hanem a cég küldetésének végén, nyolc év után. Szalay-Berzeviczy szerint a 2004-es athéni példa alapján a futamidő végén a jegyzők megnégyszerezhetnék a befektetésüket: a görög olimpia szervezőbizottsága 121,6 millió eurós nyereséget termelt.
A tervek szerint az olimpiai projekt cég élettartama nyolc évre korlátozódna, az állam biztosítana garanciát a részvények tőkerészére, a lakosság pedig így kötvényhez hasonlóan árazódó olimpiai részvényeket vásárolhatna – ismertette az elképzeléseket Szalay-Berzeviczy.
