A Buda-Cash felszámolója perli a Saxo Bankot
Pert indított a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) a Saxo Bank ellen, hogy visszaszerezze azokat az értékpapírokat és pénzeket, amelyeket a tavaly március óta felszámolás alatt álló Buda-Cash Brókerház (BC) ügyfelei helyeztek el a dán pénzintézetnél – erősítette meg a Világgazdaság érdeklődésére a PSFN a piacon már jó ideje keringő, ám hivatalosan eddig nem közölt tényt. A bent ragadt mintegy kétszáz fajta értékpapír, valamint a készpénz értéke lapunk értesülései szerint együttesen mintegy 12 milliárd forintra rúghat, ezt azonban a felszámoló nem kommentálta.
A Saxo arra hivatkozik, hogy a magas kockázatú, tőkeáttételes (vagyis a befektető saját tőkéjét akár többszörösen meghaladó értékű) devizaügyleteket kötött ügyfeleknek jelentős tartozásuk halmozódott fel amiatt, hogy a svájci jegybank 2015. január 15-én eltörölte a frank euróval szembeni árfolyamgátját. Ennek következtében az alpesi deviza annyira megerősödött, hogy a befektetők pénze már nem fedezte a pozícióikat. E tartozások fejében tartja vissza a dán pénzintézet a nála lévő eszközöket mindaddig, amíg a követeléseit meg nem kapja – közölte a PSFN, miután a Világgazdaság érdeklődésére a dánok hazájuk törvényére hivatkozva még azt sem tudták sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy a Buda-Cash az ügyfelük lenne.
Arról, hogy a perben a PSFN mivel érvel, az ügy kimenetelének sikerességére hivatkozva nem közölt részleteket. Mindenesetre muníciót szolgáltathat neki, hogy a dán pénzügyi felügyelet a frankelszállás kapcsán két témakörben is elmarasztalta a Saxót. Mindenekelőtt azért, mert megsértette a befektetővédelmi szabályokat azzal, hogy azt hirdette, az általa biztosított likviditás megvédi az ügyfeleket attól, hogy olyan helyzetbe kerüljenek, amikor nem tudják zárni a devizapozíciójukat. Ennek ellenére úgy tudni, a Saxo pont akkor nem volt a piacon, amikor az ügyfeleket megvédhette volna, ez okozott nekik hatalmas veszteségeket. Ráadásul a Saxo nem tájékoztatta megfelelően és időben az ügyfeleket arról, hogy a veszteségmegállító (angolul: stop-loss) megbízások nem teljesülnek – szól a dán felügyelet másik megállapítása.
Mindezekből hazai jogászok arra következtetnek, hogy ha a Saxo nem hirdetett volna biztos likviditást, akkor nem is lett volna ennyi ügyfele és azoknak ekkora volumenű euró-frank nyitott pozíciója, mert a korrekt és a szabályoknak megfelelő tájékoztatás esetén a kliensek nem hitték volna magukat biztonságban. A Saxo ráadásul a frankbukta fedezeteként olyan BC-ügyfelek általa vezetett számláin lévő pénzeket és értékpapírokat is lefoglalt, akiknek nem is volt nyitott pozíciójuk. A dánok arra hivatkoztak ugyanis, hogy ezen eszközöket nem a kliensek helyezték el nála, hanem a BC.
A pórul járt hazai ügyfelek ugyanakkor sérelmezik, hogy a Buda-Cashnek a magyar felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzatában egy szó sincs arról, hogy a Saxo-platformon kereskedő kliens akkor is elveszítheti a pénzét, ha minden tranzakciója fedezett, vagy ha nincs nyitott ügylete, mivel azt a Saxo felhasználhatja bármilyen vélt vagy valós, a BC-vel szembeni követelése esetén. Pedig ezt sem a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény, sem az uniós előírások nem engedik.
Jogosnak tűnik a BC-ügyfelek azon igénye, hogy a PSFN tájékoztassa őket arról, a Buda-Cash felszámolójaként mekkora összeget követel a Saxótól, az pedig tőle, e vitákban milyen perek zajlanak, azok kimenetele hogyan érintheti a BC-nél lévő ügyfélvagyont, vagyis mennyivel nőhet a kiadandó állomány.
Árverésen az Opimus-pakett
A Pénzügyi Felszámoló és Stabilitási Nonprofit Kft. (PSFN) február 8-ig várja a nyilvános vételi ajánlatokat a március elejétől felszámolás alatt álló Buda-Cash Brókerház által tulajdonolt, az Opimus Group Nyrt. közel 22,5 ezer darab részvényére, melyek a cég 7,9 milliárd forintos jegyzett tőkéjének 7,11 százalékát teszik ki. E pakett névértéke valamivel több mint 560 millió forint, ám kétséges, érkezik-e akár ezt megközelítő ajánlat is. Egyrészt, mert a 25 forint névértékű Opimus-részvények hétfőn mindössze 4 forintért cseréltek gazdát a Budapesti Értéktőzsdén, másrészt mert a cég nagybefektetői háttere nem átlátható. A december közepén szinte a semmiből felbukkant 24,54 százalékos pakettet birtokló Cariati Holding Ltd-ről és 15,86 százalékos részesedésű TAC Investment Ltd-ről a cég tőzsdei közleményéből nem derül ki, hol vannak bejegyezve, és kik a tulajdonosai. Ám a piacon arról beszélnek, hogy a két rejtélyes offshore cég mögött egykori Buda-Cash-vezetők állnak, akik e két társaságba mentették ki az Opimusban lévő vagyonukat.Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a PSFN által január 15-én átruházásra meghirdetett Buda-Cash-állományban 231 ezer darab, a jegyzett tőke 73 százalékát kitevő Opimus-részvény szerepel. Ez arra utal, hogy ennyit zárolt a PSFN a felszámolás megindításakor, vagyis csak 27 százalék volt szabadon elérhető a piacon. Márpedig, ha még a jobbik esetet feltételezzük is, miszerint a két offshore cég már február vége előtt is tulajdonos volt az Opimusban, befolyásuk azonban hajszállal elmaradt a már bejelentésköteles 5 százalékos korláttól, akkor sem világos, hogyan és honnan juthattak december közepén több mint 30 százaléknyi további részvényhez.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a PSFN által január 15-én átruházásra meghirdetett Buda-Cash-állományban 231 ezer darab, a jegyzett tőke 73 százalékát kitevő Opimus-részvény szerepel. Ez arra utal, hogy ennyit zárolt a PSFN a felszámolás megindításakor, vagyis csak 27 százalék volt szabadon elérhető a piacon. Márpedig, ha még a jobbik esetet feltételezzük is, miszerint a két offshore cég már február vége előtt is tulajdonos volt az Opimusban, befolyásuk azonban hajszállal elmaradt a már bejelentésköteles 5 százalékos korláttól, akkor sem világos, hogyan és honnan juthattak december közepén több mint 30 százaléknyi további részvényhez. -->
