Érdemes lakossági állampapírt venni?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Kamatozó Kincstárjegyre már jóval nagyobb volt az érdeklődés: abból a felajánlott kétmilliárd forintnyi helyett csaknem 9 milliárd forintnyit vittek volna el. A lakossági állampapírok iránt az idén meglódult a kereslet: lapunk úgy értesült, január elejétől számolva több mint 100 milliárd forintnyi friss háztartási megtakarítás érkezett a magyar állampapírpiacra, ahol tavaly év végén a háztartások állománya még a 750 milliárd forintot sem érte el.
A háztartások állampapír-állománya az elmúlt évtized közepén kezdett drasztikusan csökkenni, 2004-ben még 1100 milliárd forint fölött voltak a háztartások állampapír-befektetései, és a kisbefektetők részesedése az államadósság finanszírozásából a 10 százalékot is meghaladta. Tavaly év végén ez az arány már csak 3,5 százalékos volt.
Az idei gyors növekedésben több tényező is szerepet játszhatott. Egyrészt a kommunikáció: ez évtől ugyanis két év kihagyás után ismét reklámozni kezdték a lakosság körében az állampapír-megtakarításokat. Másrészt pedig a magas kamatok is vonzóvá tehették ezt a befektetést. Az ÁKK a lakossági állampapírokat jelenleg lényegesen magasabb kamattal kínálja az elmúlt napokban az aukciókon kialakult hozamokéinál. A már említett Féléves Kincstárjegy 7,5 százalékos éves kamattal vásárolható meg, a szintén a lakosságnak szánt, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy éves kamata 8 százalék, a postán kapható Kincstári Takarékjegyek közül az egyéves 7,75, a kétéves pedig 8 százalékos kamatot fizet. Ehhez képest jelenleg a féléves referenciahozam 7,2, az egyéves 7,3 százalék körül van.
A hosszabb lejáratoknál még szembetűnőbb a lakossági papírok előnye. A Prémium Magyar Államkötvényből három- és ötéves futamidejűeket kínál az ÁKK. Az idén kibocsátott prémium kötvények között egyetlen olyan sincs, amelynek a kezdőkamata ne haladná meg a 9 százalékot, az infláción túli bónuszuk pedig évente 4-5 százalékos.
Jelenleg a három-öt éves államkötvények hozama ennél jóval alacsonyabb, a legutóbbi, múlt csütörtöki aukción 7,7, illetve 7,82 százalékos átlaghozammal fogytak el ezek a papírok, és a másodpiaci referenciahozam is hasonló szinten van. Igaz azonban az is, hogy a hozamok csak április utolsó napjaiban estek erre a szintre, miután a kormány és az EU közötti tárgyalások olyan szintre jutottak, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások az IMF-fel. Ez az esemény hozzávetőlegesen 100 bázispontos csökkenést hozott az államkötvényhozamoknál, korábban a kötvényhozamaink nem voltak lényegesen alacsonyabbak a inflációt követő lakossági kötvényéinél.
A 9 százalék fölötti hozam, illetve a 4-5 százalékos reálkamat viszont igen vonzó, az első idei Prémium-sorozatot el is kapkodták a befektetők, a januárban indított 5 százalékos kamatprémiumot fizető, 9,3 százalékos kezdőkamatú 2015/J sorozatba március végéig csaknem 100 milliárd forint áramlott. Ez persze nem mind friss pénz, sokan a januárban lejárt Prémium kötvényükben lévő megtakarítást tették át az új papírba, és a „kannibalizáció” is elég jelentős volt ennél az állampapírtípusnál.
Számos befektető vásárolt úgy az újabb, magasabb kamatozású sorozat megjelenésénél, hogy a korábbi, alacsonyabb bónuszt fizető Prémium kötvényt eladta, és az ebből származó pénzt tette át az újba.
A többi állampapírhoz képest magas kamat egyébként abból a szempontból indokolható lehet, hogy az ÁKK a lakossági állampapírok kibocsátása során nem a környező országok hitelpapírjaival, hanem a bankok kamataival versenyez. A betéti ajánlatok között pedig még a mai napig megtalálhatók a 9 százalékos vagy akár ennél magasabb kamatot fizető lekötések is.
Ragaszkodik a kisbefektetőkhöz az ÁKK
Az áprilisi kormányhatározat megjelenése óta több elemző is elmondta a véleményét arról, hasznos vagy sem, hogy az állam a lakosságot az állampapír-megtakarítási formák felé orientálja – áll az Állam-adósság-kezelő Központ (ÁKK) tegnap megjelent közleményében. Az ÁKK álláspontja szerint a belföldi finanszírozás adja meg igazán a finanszírozás stabilitását. A lakossági állomány növekedése jó az állampapír-vásárlóknak befektetéseik kockázatának minimalizálása okán, és jó az államnak a finanszírozás biztonságának növelése miatt.Az elmúlt időszakra jellemző volt a belföldi befektetők szerepének csökkenése az államadósság finanszírozásában. A külföldi befektetők 60 százalékot meghaladó részesedését a befektetők, az elemzők és a hitelminősítők egyaránt lényeges kockázati tényezőnek tekintik.
Az ÁKK vitatja, hogy a versenyben forráshiányos helyzetbe hozná a bankokat, a pénzügyi szektor forráshiányát ugyanis főleg az anyacégek forráskivonása okozza, és nem a lakossági állampapír-értékesítés miatt esetlegesen csökkenő betétállomány.
Az elmúlt időszakra jellemző volt a belföldi befektetők szerepének csökkenése az államadósság finanszírozásában. A külföldi befektetők 60 százalékot meghaladó részesedését a befektetők, az elemzők és a hitelminősítők egyaránt lényeges kockázati tényezőnek tekintik.
Az ÁKK vitatja, hogy a versenyben forráshiányos helyzetbe hozná a bankokat, a pénzügyi szektor forráshiányát ugyanis főleg az anyacégek forráskivonása okozza, és nem a lakossági állampapír-értékesítés miatt esetlegesen csökkenő betétállomány. -->
