A katasztrófák éve 2010

„Enyhe az a kifejezés, hogy 2010 a kihívások éve volt a biztosítók számára” – mondta Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a szövetség által rendezett konferencián. A hazai biztosítási piac 2007-ig dinamikusan növekedett, azóta viszont folyamatosan csökkennek a díjbevételek nominálisan is. Bár mindenki tudja, hogy ennek egyszer vége szakad és ismét növekedésnek indul az ágazat, arról viszont, hogy mikor következik be a trendforduló, már megoszlanak a vélemények. Egy biztos: a biztosítási díjbevételek jellemzően növekvő gazdaságban bővülnek.

Magyarországon még volna tere a növekedésnek – mondta Kisbenedek –, a lakosság ugyanis jelenleg még csak jövedelme hat százalékát fordítja biztosításokra, ez nagymértékben elmarad az európai átlagtól. Piaci lehetőségek tehát vannak, a szakma feladata, hogy megtalálja a bővülés módját. Ezt egyelőre sok minden nehezíti, a vagyonbiztosítások oroszlán részét adó gépjármű-biztosításokra például kedvezőtlenül hat az újautó-értékesítések drámai visszaesése, ez a cascopiacot éveken át sújthatja majd. 2010 a katasztrófák éve is volt a biztosítók számára, a nyári viharos időjárás miatt 270 ezer kárbejelentés érkezett a piaci szereplőkhöz, amelyek 40 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki az ügyfeleiknek. Emellett Kisbenedek szintén a katasztrófák között említette az ágazatra kirótt, a szektor tavalyi nyereségének csaknem 60 százalékát kitevő, 38,6 milliárd forintos különadót. „Ennek következtében 2010-ben a biztosítók szektorszinten valószínűleg veszteségesek lesznek, és 2011-ben is elképzelhető ugyanez” – mondta Mabisz elnöke. A tőkekövetelmények ugyanakkor tovább nőnek, s ez még rosszabb helyzetbe hozhatja az ágazatot.

Kisbenedek előadásában hangsúlyozta: a kormánynak támogatnia kellene az öngondoskodást, nincs ugyanis az a pénz, amit adóból be lehetne szedni az ideihez hasonló katasztrófák kárainak enyhítésére. Problémát jelent emellett az öregedő társadalom is, amely mind a nyugdíj-, mind az egészségügyi rendszerre egyre nagyobb terhet ró. A szövetség szeretné emellett elérni azt is, hogy az állam nyissa meg az egészségbiztosítási piacot a biztosítók számára. A konferencia másik felszólalója Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a biztosítói ágazat tőkekövetelményeinek változásáról beszélt. A szigorúbb tőkekövetelményeket előíró Szolvencia II-t 2012 végéig kell a magyar jogrendbe bevonni. Szász kifejtette: a válság során kiderült, hogy egyes biztosítói kockázatokra valóban nagyobb tőkeellátottság szükséges, de az ágazat egészére ez nem igaz. „A válságot nem a biztosítói szektor megrendülése okozta, a biztosítók nem okoznak rendszerszintű kockázatot” – mondta a PSZÁF elnöke.

Szász a MÁV ÁBE csődje kapcsán a biztosítóegyesületek problémájára is kitért előadásában. „Ahol kockázatot kezelnek, ott tőkére is szükség van, amelyet valakinek garantálni kell” – hangsúlyozta. Egyúttal arra figyelmeztetett, a MÁV ÁBE – amelynek felszámolása most is folyik – kivezetése a piacról akár évtizedekig is tarthat a sok peres eljárás miatt, amelyeket más biztosítók indítottak az egyesület ellen. A pereskedésekkel sem lehet azonban minden kárigényt kielégíteni, mivel az intézmény vagyona csak ezek harmadát-negyedét fedezi. A fogyasztóvédelemről is szó esett a konferencián. Ennek kapcsán Siklósi Máté, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatója elmondta: a felügyelet egy békéltető testület felállítását tervezi a pénzügyi intézmények és az ügyfelek között. HB

A Mabisz azt is szeretné elérni, ha az életbiztosítások is bekerülnének a cafeteria-rendszerbe, és legalább olyan adóelőnyben részesülnének, mint a tartós befektetési számlára vásárolt befektetési alapok.

A Mabisz azt is szeretné elérni, ha az életbiztosítások is bekerülnének a cafeteria-rendszerbe, és legalább olyan adóelőnyben részesülnének, mint a tartós befektetési számlára vásárolt befektetési alapok.-->