Átmeneti javulás jelei a biztosítási piacon
Az életág teljes díjbevétele így az első félévben 231,5 milliárd forintot tett ki, ez 20 milliárd forinttal több a 2012-esnél. Az egyszeri díjas életbiztosításokból az első félévben több mint 82 milliárd forintnyit kötöttek, több mint 21 milliárd forinttal többet, mint egy éve, amiben nyilván szerepet játszott az is, hogy a bankbetétekre a lakosság már nagyon alacsony kamatot kap, így keresi az alternatív megtakarítási lehetőségeket. A biztosítók ugyanakkor kevésbé örülnek ezeknek a forró pénzeknek, hiszen ezek sokkal kiszámíthatatlanabbul növelik az állományaikat, mint a rendszeres díjas életbiztosítások, amelyek díjbevétele viszont kis mértékben még csökkent is tavaly óta.
Szintén csökkent a nem élet biztosítások díjbevétele, a tavalyi 198,6 milliárd forint után 197 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le a piaci szereplők. Az adat azért meglepő, mert az idei évtől a casco biztosításokat 15, a baleset- és vagyonbiztosításokat 10 százalékos biztosítási adó is terheli már. A közteher – ellentétben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra (kgfb) kivetett baleseti adóval – nem jelenik meg külön tételként a biztosításban, a bruttó díjak már eleve tartalmazzák, vagyis az idei első féléves díjbevétel-adatban is ott van. A kgfb-t nem számítva is csökkent viszont a biztosítók díjbevétele az első félévben, vagyis a jelek szerint az új adóterhet a cégek nagyrészt lenyelhették.
Ami a nyereségességet illeti, 2012-ben valamelyest sikerült javítaniuk a piaci szereplőknek a 2011-es számokon. A teljes szektor adózott eredménye 18,2 milliárd forint lett, ez 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Azoktól a profitadatoktól viszont, amelyeket a biztosítók az előző évtized második felében elértek, nagyon messze vannak a számok, hiszen akkoriban ennek a három-négyszerese volt a szektor szintű adózott eredmény. A szektor zsugorodását jól mutatja, hogy a nyereségesség fenntartásához számos költségcsökkentő intézkedést kellett végrehajtani az ágazatban. Az igazgatási költségek a PSZÁF adatai szerint 2,5 százalékkal csökkentek tavaly, de a visszaeső értékesítések miatt például jutalékot is jóval kevesebbet kellett fizetni a cégeknek. Ez az év egészében véve mintegy 4,6 százalékkal csökkentette a biztosítók költségeit.
A lenyelt biztosítási adó valamelyest az idei első félévi számokon is látszik már. A szektor adózott eredménye 14,3 milliárd forintra zsugorodott a tavalyi 16,2 milliárdról. A nem életág jövedelmezősége negatívba fordult, a biztosítástechnikai eredmény az első félévben 10,3 milliárd forintos veszteséget mutatott, holott tavaly a nem életág még összességében véve jövedelmező volt. A negatív eredményben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy az idei év az előző kettő, károk szempontjából kedvezőnek mondható esztendőnél rosszabbul indult. A hosszúra nyúlt tél, a tavaszi és nyári viharkárok lényegesen több kárt okoztak az ingatlan és ingó vagyonokban, valamint a mezőgazdaságban is, mint 2011-ben vagy 2012-ben.
Az idei év az első, amikor a biztosítók évközben is hirdethetnek újabb kgfb-díjakat, bármikor változtathatják a tarifáikat, csak annyi a kikötés, hogy az új díjakat a hatályba lépés előtt legalább 60 nappal meg kell jelentetniük. A díjhirdetési liberalizáció kapcsán sokan gondolták, hogy díjemelkedés következhet be a piacon, és ez meg is történt, bár a szakma vitatja, hogy mindez pusztán a liberalizáció vagy inkább annak a következménye, hogy az évek során túlságosan alacsonnyá vált díjakon a biztosítók már nem tudtak szolgáltatni, így emelésre kényszerültek. A díjnövekedés mindenesetre kedvezően hathat a szektor nyereségességére is.
Évek óta folyik egyfajta dekoncentráció a biztosítási piacon, amelynek során a legnagyobb szereplők piaci részesedése folyamatosan erodálódik, a kisebb és közepesebb cégek pedig piacot nyernek. Ennek egyrészt természetes okai vannak, a régi nagy cégeknél nagy állományok halmozódtak fel, a szektor általános zsugorodása miatt azonban ezek egy része nem újul meg, miután lejár. A kisebb piaci szereplők, amelyeknek nincs ilyen „örökségük” így könnyebb helyzetben vannak, ha meg szeretnék őrizni, vagy javítanák piaci pozíciójukat.
2005-ben például az Allianz a díjbevételek arányában még bőven a piac több mint negyedét birtokolta, az idei első félévben már csak 17,4 százalékos volt a részesedése annak ellenére is, hogy azóta a duplájára növelte az életbiztosítási díjbevételét. Noha csaknem 76 milliárd forintos első féléves teljes díjbevételével az Allianz még mindig a legnagyobb, az életbiztosítási díjbevétel döntő része náluk is egyszeri díjas életbiztosításból származik, így a korrigált számok alapján a Generali és a Genertel összesített forgalma már nagyobb az Allianzénál. Az öt legnagyobb biztosító között van még az Aegon és a Groupama Garancia, bruttó díjbevételét tekintve a Groupama a nagyobb, a korrigált adatok alapján viszont az Aegoné lehetne a harmadik hely a piacon.
Az öt legnagyobb biztosító az idén felkapaszkodott a Magyar Posta is, főleg egyszeri díjas életbiztosításainak köszönhetően. Szintén gyorsan nő a közepesebb biztosítók közül a Signal, az Union és az Uniqa. A kisebb biztosítók közül pedig hatalmas léptekkel növeli méretét a CIG Pannónia vagyonbiztosítója, az EMABIT, amely lassan képessé válhat arra, hogy az életág gyengébb teljesítményét is kompenzálja. Gyors növekedésnek lehetünk emellett tanúi az MKB Biztosító mindkét cégénél is.
