Meglódulhat az agrárbiztosítási piac

Hónapok óta tudni lehet, hogy az idéntől kétpilléres rendszerben biztosítaná a kormány a mezőgazdasági károkat. Egyrészt továbbra is működik majd a központi kárenyhítő alap, emellett azonban a piaci biztosítások megkötését is támogatnák, ennek pontos részletei azonban csak néhány hete derültek ki. A megjelent rendelet alapján erre az idén 9,33 millió eurót, vagyis csaknem hárommilliárd forintot szánnak. Azok a gazdálkodók, akik biztosítást kötnek, a díjuk maximum 65 százalékát igényelhetik vissza az államtól, ha pedig kimerül a keret, akkor mindenki arányosan kevesebb támogatásban részesül majd.

Biztosításra nagy szükség lenne a mezőgazdaságban, mivel a szakértők szerint ebben az ágazatban évente mintegy 100-130 milliárd forintnyi kár keletkezik. Ebből persze nem vonható minden fedezet alá, de egy jó részükre köthetnének biztosítást a gazdák. A penetráció ennek ellenére alacsony, a Generali szerint 50 százalékos lehet, a Groupama Garancia és az Allianz szerint pedig a termőterületek mindössze 35 százaléka van biztosítva. „Ezek elsősorban a szántóföldi kultúrák, a kertészet, a szőlő- és gyümölcstermesztés gyakorlatilag nem biztosított” – mondja Máhig Attila, a Groupama Garancia nem életbiztosítási ügyvezető igazgatója.

A természeti károk viszont akár 30-50 százalékos terméshozam-veszteséget is okozhatnak a termelőknek – állítja Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának vezetője. A gazdák pedig, ha nincs biztosításuk, legfeljebb a már említett kárenyhítő alaphoz fordulhatnak némi kárpótlásért. A mindössze néhány milliárd forintos tőkével rendelkező alap azonban rendszerint csak a károk töredékét képes megtéríteni, egy évvel ezelőtt például a bejelentett igények átlagosan 11 százalékát tudta kielégíteni.

A mostani állami támogatás révén a biztosítók arra számítanak, hogy a mezőgazdasági biztosítások piaca fellendülhet, a Groupama Garanciánál például két-három éven belül 25-30 százalékos bővülést várnak ebben a szegmensben. 2010-ben a magyarországi piacon mintegy 7,6 milliárd forint volt az agrárbiztosításokból származó díjbevétel, akkor ezen négy biztosító osztozott. Jelenleg már csak három társaság kínál ilyen konstrukciókat, az Allianz, a Generali és a Groupama Garancia, közülük a Groupama a legnagyobb, de a piaci részesedések eléggé hasonlók, mindhárman a piac hozzávetőlegesen 30-35 százalékát mondhatják a magukénak.

Abban egyelőre egyik piaci szereplő sem biztos, hogy a felajánlott támogatási keretet az idén teljes mértékben ki fogják-e használni a gazdák. „Nagyon új még a rendszer, a termelőknek rövid idő alatt kellett megismerni az új feltételeket, így a különféle biztosítási szerződéstípusokra vonatkozó döntésükben is lehetnek bizonytalanságok. Napi szinten rengeteg megkeresést kapunk, amelyekre a kollégáim soron kívül adnak választ” – mondja Horváth Andrea, az Allianz nem életbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese. Hajas Gábor bízik benne, hogy elfogy majd az állami támogatás, Máhig Attila viszont úgy véli, a törvény kései megjelenése miatt 2012-ben még várhatóan nem, 2013-tól viszont minden bizonnyal kihasználják majd a gazdák a rendelkezésre álló keretet, amely jövőre az ideinél valamivel magasabb lesz.

A biztosítást érdemes minél előbb megkötni, hiszen a támogatás csak egy meghatározott határidőig vehető igénybe, és átfutási időkkel is számolni kell. A termelők június 11-ig igényelhetik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól a támogatást, a biztosítási kötvények másolatát július végéig kell elküldeniük, a díj befizetését pedig november 15-ig kell igazolniuk. Jégeső vagy aszály viszont már korábban is jöhet, és ha már a kár bekövetkezte után kötnek szerződést, a biztosítók nem térítenek. A ajánlatkérés után általában egy-két hétig is eltart a kockázatok elbírálása, ez idő alatt a biztosítás még nem él, így arra sem érdemes bazírozni, hogy ha a meteorológusok fagyot vagy jégesőt jósolnak a következő napokra, gyorsan köthető még addig egy biztosítás.

Azok a gazdák, akik támogatott biztosítást szeretnének kötni, háromféle módozatból választhatnak a biztosítóknál. Az úgynevezett „A” típusú csomagot szántóföldi növényekre, almára, borszőlőre kérhetik a gazdálkodók. Bizonyos zöldségekre, gyümölcsökre egy másik, „B” típusú biztosítást lehet választani, és van még egy „C” típusú konstrukció is, amelyet az előző két típusból kimaradt terményekre köthetnek meg. Mivel az államilag támogatott biztosításoknál igen magas az önrész, a vonatkozó rendelet legkevesebb 30 százalékos hozamcsökkenés esetén beszél csak kárról, a biztosítók kínálnak kiegészítő jelleggel önrészbiztosítást is a felsorolt konstrukciók mellé, amely ennél kisebb mértékű károkat is megtérít az ügyfeleknek.

„B” A biztosítható növények: csemegeszőlő, zab, szója, lencse, borsó, lóbab, csemegekukorica, cukorrépa, zöldborsó, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fűszerpaprika, paradicsom, káposzta, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, sárgarépa, sütőtök, spárga, mák, szárazbab, burgonya, vöröshagyma, őszibarack, kajszi, körte, szilva, meggy, cseresznye, málna, ribizli, köszméte, szamóca, dió. Ebben a kategóriában jégesőkár, téli fagykár, viharkár (beleértve a homokveréskárt is) és tűzkár esetén jár kártérítés.

„C” A kimaradt növényekre köthető meg, és jégesőkár, aszálykár, árvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, felhőszakadás kár, viharkár, valamint tűzkár esetén térít.

„B” A biztosítható növények: csemegeszőlő, zab, szója, lencse, borsó, lóbab, csemegekukorica, cukorrépa, zöldborsó, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fűszerpaprika, paradicsom, káposzta, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, sárgarépa, sütőtök, spárga, mák, szárazbab, burgonya, vöröshagyma, őszibarack, kajszi, körte, szilva, meggy, cseresznye, málna, ribizli, köszméte, szamóca, dió. Ebben a kategóriában jégesőkár, téli fagykár, viharkár (beleértve a homokveréskárt is) és tűzkár esetén jár kártérítés.

„C” A kimaradt növényekre köthető meg, és jégesőkár, aszálykár, árvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, felhőszakadás kár, viharkár, valamint tűzkár esetén térít.-->