Ráfázhatnak a biztosítás nélküli őstermelők

A hétvégi fagykár az ország több pontját is érintette, de jellemzően a szabolcsi térségben és Bács-Kiskun megyében okozott nagyobb problémákat. Annyi bizonyos, hogy a 2007-es totális fagykár nem ismétlődött meg, ám a pontos felmérésre 7-10 napot kell várni.

A gazdáktól azt kérik, jelentsék be minél előbb káraikat, amelyet az Ügyfélkapun keresztül tehetnek meg, soron kívül – közölte tegnap Ángyán József földművelésügyi államtitkár a parlamentben. „Nem fogjuk cserben hagyni a gazdákat, pontosan átérezzük, hogy nemzetbiztonsági kérdésről van szó” – jelentette ki, bár elismerte, az agrár-kárenyhítési alap nem megfelelő eszköz erre.

Ángyán felszólalásában megemelt kifizetéseket és előre hozott támogatásokat ígért, illetve felvetette, hogy kedvezményes hitelkonstrukciót dolgozhatnak ki a támogatások megelőlegezésére is. „Felgyorsítjuk annak a joganyagnak az elkészítését, amely az egész kockázatviselési rendszert átalakítja” – tette hozzá.

Mindig is tudtuk, hogy az ország területének időjárása miatt kockázatos a mezőgazdasági termelés; a kontinentális éghajlatból adódó veszélyeket technológiai kezelésekkel és a termőhely gondos megválasztásával lehetne kezelni – nyilatkozta a Világgazdaságnak Mártonffy Béla. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke hozzátette: ezekre az elmúlt években nem fordítottak kellő figyelmet a termelők, a kárenyhítési alap által biztosított összegek pedig messze nem fedezték a keletkezett károkat, ezért hosszú távú megoldásra van szükség. Az ilyen, különböző károkat megelőző, enyhítő fejlesztéseket általánossá kellene tenni. A termőhelyek kiválasztásánál pedig kerülni kell a fokozottan veszélyeztetett helyeket.

Mártonffy szerint a termelők mostani megsegítése kulcsfontosságú az ágazat jövője szempontjából, ám hosszabb távon magukat a gazdákat is érdekeltté kell tenni a védekezésben. Az elnök rámutatott: a hazai zöldség-gyümölcs ágazat éves termelésének körülbelül a fele exportra megy, ezért az állam is érdekelt a hosszú távú megoldás kialakításában. Ezért érdemes lenne az uniós vagy nemzeti támogatásokhoz automatikusan biztosítást kapcsolni az autóknál megszokott kötelező biztosítás mintájára – vélekedett Mártonffy, aki szerint ezenfelül a cascóhoz hasonló további biztosítás is szóba jöhetne. Ez utóbbit piaci alapokon lehetne megvalósítani, az országban működő magánbiztosítókkal.

A magánbiztosítókkal való megegyezés, a piaci alapú biztosítási konstrukciók kidolgozása nem új ötlet. Részben azonban a gazdák sem lennének képesek befizetni a szükséges díjakat, részben pedig a biztosítók sem szívesen vállalkoznak ilyen kockázatos gazdasági ágak kezelésére. Mártonffy szerint erre az lenne a megoldás, ha a kérdést magasabb, szakmaközi szinten kezelnék, és így akár többen egyszerre köthetnének szerződést. Több ezer gazda egy évtizedre történő leszerződése az elnök szerint képezhetne akkora alapot, amekkorával már anyagilag is megérné a biztosítóknak beszállni az üzletbe. Mártonffy ugyanakkor elismerte: a gazdák részéről nemcsak a tőkehiány akadályozza az ilyen szerződések megkötését, hanem gyakran a tudatosság hiánya is.

A biztosítás kötéséhez a gazdáknak igazolniuk kellene, hogy az elmúlt öt évben milyen terméseredményeik voltak, ennek alapján lehetne ugyanis megalapozott kockázatelemzést végezni. A hazai őstermelők jelentős része ennek igazolására azonban nem képes – fogalmazott lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: a kisebb termelőknek az üzleti kultúrájában sem szerepel a pontos nyilvántartás vezetése, az élelmiszerek magas áfatartalma miatt pedig a feketekereskedelemben érdekeltek. Ágazati szakértők becslése szerint a hazai zöldség- és gyümölcskereskedelem akár 45-50 százaléka is áfamentesen, feketén bonyolódhat.

Raskó szerint a biztosítási piac csak a valós, papírokkal igazolható terméseredményeket tudja figyelembe venni a kockázatfelméréskor. Ráadásul a fokozottan fagyveszélyes területek biztosítása akkora kockázatot jelentene, amit nem vállalna egyetlen társaság sem. Ezeken a területeken mindenkinek csak saját felelősségére szabadna gazdálkodni – tette hozzá Raskó.

Arányos segítséget várnak a gazdák

Tárgyalásokat kezdeményeznek a vidékfejlesztési tárcával a fagykárt szenvedett szabolcsi gazdák ügyében a térség országgyűlési képviselői, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége – jelentette be Jakab István, a szervezet elnöke Balkányban. Lehetővé kell tenni, hogy a súlyos fagykárt szenvedett gazdálkodók valóban a kár mértékével arányosan kapjanak esélyt a „túlélésre”, és ne fordulhasson elő olyan kárenyhítés, amely a már kivágás előtt álló ültetvényeknek kedvez – mondta Jakab.