BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

El lehetett volna kerülni a devizahitelezést?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az MNB elemzése rámutatott, hogy a különböző országokban a lakossági devizahitelek elterjedtségét befolyásolhatta a kamatkülönbözet, a monetáris rezsim milyensége és a jelzáloghitelezés egyes intézményi vonásai. A lakossági devizahitelezés mértékét csökkentette, ha a kamatkülönbözet mérsékelt volt, ha a monetáris hatóság magatartására kevéssé volt jellemző az árfolyam-volatilitástól való ódzkodás.

A pénzügyi válság Lehman-csőd utáni fázisa az új EU-tagországok bankrendszereinek több gyengeségét is felszínre hozta. Az egyik ilyen gyakori gyengeség a kiterjedt devizahitelezés. A devizahitelezésben érintett országok bankjai közvetlen árfolyamkockázatot nem vállaltak magukra, ezt továbbhárították lakossági és vállalati ügyfeleikre.

A válság során több országban nagymértékű leértékelődés zajlott le vagy megnőtt egy ilyen leértékelődés valószínűsége, s így a természetes fedezettel nem rendelkező lakossági és vállalati ügyfelek árfolyamkockázata a bankok számára is megjelenő hitelkockázattá alakult át. Ez a pénzügyi stabilitás fenntartásában komoly problémát okoz és a monetáris politikát is korlátozza azokban az országokban ahol ez utóbbi elsősorban az árfolyamcsatornán keresztül képes hatni a gazdaságra - mutatott rá az MNB tanulmánya.

A háztartásoknak nyújtott devizahitelek elterjedtsége az új EU-tagországok csoportján belül nagyon eltérő mintát mutat mind keresztmetszetben, mind időben. Csehországban például gyakorlatilag nem volt lakossági devizahitelezés, míg egyes balti országokban a devizahitelek részaránya a teljes lakossági hitelezésen belül a 100 százalékot közelítette.

Becslési eredményeink szerint a lakossági devizahitelek elterjedtségét befolyásolhatta a kamatkülönbözet, a monetáris rezsim milyensége és a jelzáloghitelezés egyes intézményi vonásai. A lakossági devizahitelezés mértékét csökkentette, ha a kamatkülönbözet mérsékelt volt, ha a monetáris hatóság magatartására kevéssé volt jellemző az árfolyam-volatilitástól való ódzkodás („fear of floating”) és ha a háztartások számára fix kamatozású jelzáloghitelek is elérhetőek voltak.

Csajbók Attila, Hudecz András és Tamási Bálint elemzésükben rámutatnak arra, hogy Magyarországon az egyik legmagasabba a devizahitelek aránya a 10 legutóbb az EU-hoz csatlakozó ország viszonylatában.

A devizahitelek aránya „hirtelen” növekedett meg, az 1999-2002-es időszakban az egyik legalacsonyabb szintről a 2003-2008-as időszakra a legmagasabb szintre ugrott a többi országgal összehasonlítva.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.