Szétverték a forintot a jegybanktörvény elfogadása után
A nemzetközi befektetői környezet inkább pozitív, az európai vezető tőzsdeindexek pluszban állnak, ugyanakkor a forint 311-311,5-ös szint környékéről 315,5-ig szakadt, miután a Parlament elfogadta az új jegybanktörvényt.
Emlékezetes, az informális tárgyalások azért szakadtak meg Magyarország és az EU-IMF delegációja között, mert a nemzetközi szervezetek nem tartották elfogadhatónak az új MNB-törvényt (illetve annak tervezetét), valamint a pénzügyi stabilitási törvényt.
A forint 1,5 százalékot esett napon belül.
A forint 317-es szinten is megfordult egy pillanatra az euróval szemben. A történelmi mélypont novemberben 318-as szint alatt alakult.
A törvény elfogadásával tovább fokozódott a bizonytalanság, hogy Magyarország képes lesz-e megállapodni egy hitelkeretről.
A BUX tovább folytatta gyengülését. A BÉT vezető indexe közel 2 százalékos mínuszban áll délután, így 17 000 pont alá esett. Az OTP 3 százalékos eséssel a leggyengébben teljesítő vezető részvény.
Új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak, hétről kilencre nőhet a monetáristanács-tagok száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben, miután a parlament pénteken - 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett - elfogadta az új jegybanktörvényt.
Korábban az Országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott, január 1-jétől hatályos jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktor tól az Európai Bizottság elnöke. Rogán Antal , a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában azt hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették.
Így államfői kinevezés helyett továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.
Fontos változás ugyanakkor, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti.
Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik majd, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.
A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe.
„A Kormány által beterjesztett és a Magyar Országgyűlés kormánypárti többsége által mai napon elfogadandó új jegybanktörvény, valamint az új alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénynek a jegybank és PSZÁF összevonását lehetővé tévő módosítása veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti hazánk érdekeit” – közölte a Magyar Nemzeti Bank pénteken, az új törvény elfogadása előtt.
Az új jogszabályok együttese megteremti a jegybanki döntéshozatal kormányzati, pártpolitikai érdekek szerinti befolyásolásának lehetőségét, amely — ahogy arra nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank) többször és hangsúlyosan felhívták a jogalkotó figyelmét — ellentétes a Magyarország által aláírt és elfogadott nemzetközi szerződéssel, az Európai Unió alapdokumentumával. Az Európai Uniós joggal összeegyeztethetetlen törvények, illetve az egyeztetések elmulasztása miatt a nemzetközi szervezetek bizonytalan időpontra halasztották a Magyarország számára nyújtandó hitelről szóló tárgyalásokat – áll az MNB közleményében
A Magyar Nemzeti Bank mindezidáig pártpolitikai befolyástól függetlenül, szakmai megfontolások alapján, az ország egészének érdekében végezte munkáját. A most elfogadás előtt álló törvények együttesen összeegyeztethetetlenek a jogbiztonság elvével és lehetőséget teremtenek arra, hogy a kormányzat saját rövid távú politikai céljainak érdekében befolyásolja a jegybanki döntéshozatal folyamatát. Amennyiben a Magyar Országgyűlés kormánypárti többsége a jogszabályt az Országgyűlés előtt lévő egységes javaslat szerinti formában elfogadja, úgy az tovább erősíti a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát, veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit – zárul a közlemény.
