Veszélyes játékot űz Svájc

Sajtóértesülések szerint a svájci kormány 1,5 milliárd franknak (350 milliárd forint) megfelelő intézkedéscsomaggal segítené az erős alpesi deviza által leginkább sújtott szektorokat. A Tages Anzeiger információi szerint csökkentenék az export- és turisztikai szektorban érintett vállalatok által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulást, ennek következtében 1,3 milliárd frankkal mérséklődnének a terheik. Ehhez jönne még egy 100 millió frankos segítség a turizmusnak, s további 100 millióval emelnék a technikai és innovációs bizottság forrásait. A kormány tegnap ülésezett, de lapzártánkig nem történt bejelentés.

Hét végén az a pletyka terjedt el a piacokon, hogy a kormány és a jegybank között titkos tárgyalások folynak, s közös erővel kívánnak fellépni a frank gyengítése érdekében. Ennek megfelelően nagy várakozások előzték meg az esetleges bejelentéseket.

Miközben mindenki arra számított, hogy a svájci frankot sávosan rögzíteni kívánják az euróhoz, sem árfolyamrögzítésről, sem intervenciókról nem szólt a Svájci Nemzeti Bank (SNB) által tegnap reggel kiadott közlemény, és a kívánatosnak tartott árfolyamot sem említette. Ezzel szemben jelezte, likviditásfokozó intézkedéseket hajtanak végre, hogy lejjebb szorítsák a kamatokat, ezen keresztül gyengítve a frankot. Az SNB 120 milliárdról 200 milliárd frankra emeli a bankok rendelkezésére álló látra szóló betét állományát. Ennek érdekében folytatja a kötvény-visszavásárlásokat, és devizapiaci swapműveleteket végez.

A hír nem tetszett a piacoknak. A közlemény megjelenése után a frank hirtelen erősödésbe kapcsolt, és néhány perc alatt az 1,15-os szintről 1,12 közelébe csökkent az euróval szembeni árfolyam, míg a forinttal szemben 234-ről egészen 242-ig szaladt a deviza ára. De a délután folyamán fokozatosan gyengült az alpesi deviza, és este már újra a reggeli szintek körül mozgott mind az euróval, mind a forinttal szemben.

Az SNB egyúttal lényegében megismételte korábban hangoztatott kijelentését, hogy amenynyiben szükséges, további intézkedéseket hoz a frank gyengítése érdekében. Bővebben azonban erről semmi sem hangzott el. Nem meglepő a jegybank óvatossága, tavaly ugyanis 21 milliárd dolláros veszteségeket szenvedett el, amikor a frank gyengítése érdekében külföldi valutákat vásárolt.

A kormány óvatossága is érthető, mivel októberben parlamenti választásokat tartanak Svájcban. Nem mindegy tehát, hogy milyen áron próbálja kezelni az erős frank negatív hatásait. Márpedig Svájc gazdasága rendkívüli mértékben függ az exporttól, a GDP felét a kivitel adja. A nyomás egyre nagyobb, hiszen már júniusban 15 százalékkal zuhant az export a legnagyobb kereskedelmi partner, az Európai Unió irányába. A visszaesést egyelőre valamelyest ellensúlyozni tudja a svájci cégek térnyerése a feltörekvő piacokon, különösen Oroszországban, Indiában és Kínában, de ez hosszabb távon kevés lesz. Egyre erősödnek a recessziós félelmek, a Goldman Sachs a napokban módosította a svájci gazdasággal kapcsolatos várakozásait: az idén 2,1 százalék helyett 1,9, míg jövőre 2 helyett mindössze 0,6 százalékos GDP-bővülést várnak.

Svájc jelenleg 3 százalék alatti munkanélküliségi rátával büszkélkedhet, de ez gyorsan emelkedésnek indulhat, ha a frank nem tud gyengülni, és a vállalatok drasztikus lépésekre szánják el magukat – szakértők szerint akár már ősszel. Már most is komoly fejfájást okoz a cégeknek a túlértékelt frank, és egyelőre különböző átmeneti intézkedésekkel próbálják lefaragni költségeiket. A Bloomberg arról számolt be, hogy az ABB, a világ vezető villamosenergia-hálózatokat gyártó cége már egyre több alkatrészt szerez be az eurózónából svájci gyáregységei részére. A Lonza vegyipari cégnél úgy túlóráznak a dolgozók, hogy azért nem kapnak pluszjuttatásokat. A csővezetékeket gyártó VonRoll Infratec pedig inkább euróban fizeti ki alkalmazottait. Az OECD számításai szerint a frank vásárlóerő-paritáson számolva 39 százalékkal túlértékelt az euróval szemben.

A megállapodás értelmében 5,8 kunán (nagyjából 210 forinton) rögzítik az árfolyamát, amely szerdán meghaladta a 6,5 kunás szintet, a hónap elején pedig 7 kuna felett is járt. A fix árfolyam és az aktuális átváltási szint között felhalmozódó különbözetet várhatóan 3,95 százalékos éves kamattal fizethetik vissza az adósok.

Horvátországban a kihelyezett kölcsönök 11 százaléka frankhitel, amelyet mintegy 40 százalékban lakásvásárláshoz vagy építéshez vették igénybe. A kölcsönöket legnagyobb számban 5 kuna körüli árfolyamon vették fel a háztartások.

A megállapodás értelmében 5,8 kunán (nagyjából 210 forinton) rögzítik az árfolyamát, amely szerdán meghaladta a 6,5 kunás szintet, a hónap elején pedig 7 kuna felett is járt. A fix árfolyam és az aktuális átváltási szint között felhalmozódó különbözetet várhatóan 3,95 százalékos éves kamattal fizethetik vissza az adósok.

Horvátországban a kihelyezett kölcsönök 11 százaléka frankhitel, amelyet mintegy 40 százalékban lakásvásárláshoz vagy építéshez vették igénybe. A kölcsönöket legnagyobb számban 5 kuna körüli árfolyamon vették fel a háztartások. A néppárt nyerné a választásokat A GfS közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint a Svájci Néppárt 27,4, a Szociáldemokrata Párt 18,5, a Kereszténydemokrata Párt 15, míg a szabad demokraták 16,1 százalékot szerezhetnek az októberi választásokon. Ez lényegében mind a négy kormányzó párt esetében megegyezne a legutóbbi választáson elért eredményekkel.-->