Dollárkötvény: sikeres volt a start

Tegnap reggelre az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is megerősítette a már kedd este kitudódott hírt: megtörtént Magyarország első idei nemzetközi kötvénykibocsátása. Az állam 1,25 milliárd dollár összegben adott el 5 éves futamidejű kötvényeket 4,125 százalékos kamattal, valamint 2 milliárd dollárnyit értékesített 10 éves kötvényekből, amelyek kamata 5,375 százalékos lett. Az ötéves hitelpapír kamatfelára a hasonló futamidejű amerikai állampapírokhoz képest 3,35 százalékos volt, a tízévesnél 3,45 százalékos volt a felár, ez 10-10 bázisponttal alacsonyabb annál, amit a kibocsátás előtt valószínűsítettek. Az érdeklődés is magas volt a magyar állampapír iránt, az ÁKK közlése szerint csaknem négyszeresen jegyezték túl a papírokat.

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint egyértelműen jól sikerült a kibocsátás, és ez nagy terhet vesz le az államról az idei devizatörlesztéseket illetően. Az ÁKK az idén 4–4,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátást tervezett, ebből most mintegy 2,4 milliárd eurónyi már teljesült. A maradék devizaforrást pedig több helyről is lehet pótolni: az ÁKK tavaly novemberben sikerrel kezdte értékesíteni a főleg lakossági befektetők számára indított Prémium Euró Magyar Államkötvényt (PEMÁK), amelynek első sorozatából egymilliárd eurónyit már el is adott, a második sorozatból pedig jövő januárig félmilliárd eurót terveznek értékesíteni. A PEMÁK ellen szól viszont a devizakötvény ellenében, hogy a futamideje mindössze 3 év, így ha nagy mennyiséget értékesítenek belőle, az rontja a lejárati szerkezetet. A másik érv az inflációt követő kötvénnyel szemben, hogy visszavásárlási garanciát vállalt rá az állam, így a most eladott mennyiség nem biztos, hogy a lejáratig kint marad a piacon.

A kormány szerint emellett még mintegy 1500 külföldi vásárolhat a letelepedési kötvényből is, ezzel 375 millió eurónyi forráshoz juthatunk hozzá a kötvényről szóló jogszabályok szerint a piacinál lényegesen alacsonyabb kamattal. Az ezen túl felmerülő devizaforrás-igényt pedig lehet fedezni akár még nemzetközi fejlesztési intézetek hiteleiből is – mondta lapunknak Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Hasonlóan vélekedik Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója is. „Az ÁKK a nemzetközi kötvénykibocsátással 2013-ra megoldotta a devizaadósság piaci finanszírozását” – mondja a szakember. Negatívumot nehéz találni a kibocsátás kapcsán, Orbán Gábor is csak annyit említ, hogy érdemes lett volna ennél hosszabb, például 15 éves lejárattal is megpróbálkozni. A két évvel ezelőtti dollárkötvény-kibocsátásnál például 30 éves papírokat is eladott Magyarország, igaz akkor a magasnak tartott kamatok miatt kapott negatív kritikákat is az államadósság-kezelő.

Felvetődött olyan vélemény is, hogy a piaci kötvénykibocsátásnál jobban járhatott volna az állam az IMF hitelével, hiszen annak a kamata alacsonyabb, körülbelül 2,5 százalékos lenne. A szakértők szerint viszont ez sem biztos, hogy igaz. Orbán szerint figyelembe kell venni azt is, hogy a valutaalaptól kapott kölcsönök futamideje jellemzően jóval rövidebb a kötvényekénél, és a rövidebb időtávon a piaci kamatok is alacsonyabbak, emellett a lejárati szerkezetet is negatívan befolyásolná az IMF-hitel. „A dollárkötvények közül a leginkább az ötéves kamatát lehet összevetni az IMF hitelével” – nyilatkozta lapunknak Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. Borbély elmondta: a dollárkötvényt időközben devizacserével eurósra váltották át, és az ötéves kamat így euróban 4 százalék alá került, miközben az IMF-hitel határköltsége 4,1 százalékos lenne, ráadásul a valutaalap maga határozza meg, milyen devizában kéri a visszafizetést, legutóbb például a kölcsön 60 százalékát japán jenben kellett törleszteni.

Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a forintadósság – döntően a diszkont kincstárjegyek és a lakossági állampapírok volumenének megugrása miatt – több mint 403,9 milliárd forinttal, 12 446,3 milliárd forintra nőtt 2012. december végéhez képest, a devizaadósság 110,1 milliárd forinttal, 8436,7 milliárd forintra emelkedett. Az utóbbi kategóriában szereplő IMF-EU nemzetközi hitelcsomagból az ország törlesztett: ebben a sorban 2012 végén 2154,1 milliárd forint állt, január végén pedig 1979,5 milliárd forint. Az egyéb kötelezettségek összege csökkent: 73,3 milliárd forinttal, 277,8 milliárd forintra.

Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a forintadósság – döntően a diszkont kincstárjegyek és a lakossági állampapírok volumenének megugrása miatt – több mint 403,9 milliárd forinttal, 12 446,3 milliárd forintra nőtt 2012. december végéhez képest, a devizaadósság 110,1 milliárd forinttal, 8436,7 milliárd forintra emelkedett. Az utóbbi kategóriában szereplő IMF-EU nemzetközi hitelcsomagból az ország törlesztett: ebben a sorban 2012 végén 2154,1 milliárd forint állt, január végén pedig 1979,5 milliárd forint. Az egyéb kötelezettségek összege csökkent: 73,3 milliárd forinttal, 277,8 milliárd forintra.-->