Egyre több átstrukturált hitel - Sokan így sem tudnak fizetni

A hazai hitelintézetenél több mint 2100 milliárd forintra növekedett 2012 végére az átstrukturált hitelek állománya, amely 26,3 százalékos bővülést jelent 2011-hez képest – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adataiból. A jelentős növekedés mögött két szektor – a lakossági és az önkormányzati áll -, a vállalatoknál kis mértékben ugyan, de csökkent tavaly az állomány.

A felügyelet adatai szerint a lakossági ügyfeleknek már 1371,8 milliárd forintnyi kölcsönét tartották nyilván átsrukturáltként a bankok, amely bő másfélszerese az egy évvel korábbinak. (Az ugyanakkor a statisztikából nem derül ki, hogy ez a mennyiség tartalmazza-e az árfolyamgáttal érintett lakossági jelzáloghiteleket.) Az önkormányzati ügyfeleknél még nagyobb az ugrás: a 2011-es, 7,6 milliárdos átütemezett állomány 35 milliárd forint fölé ugrott egy év alatt. Az átütemezett hitelek közül pedig a legtöbb – nem meglepő módon – deviza alapú: a felügyelet szerint az össz-mennyiség 85 százalékát idegen fizetőeszközben tartották nyilván.

Bár az átstrukturálás elvben a hitelszerződés – és az adós – megmentését szolgálná, a jelek szerint nagyon sok esetben csak időnyerésre elég. Az átütemezett kölcsönöknél ugyanis meglehetősen fegyelmezetlenek az ügyfelek, és nagyon magas a késve teljesítő adósok aránya. A vállalati hiteleknél például a kimutatott állomány csaknem egyharmada 90 napon túli csúszásban van, és a 90 napon belüli késedelemben lévő aránya is közelíti a 10 százalékot. A lakossági ügyfeleknél tavaly valamivel jobb volt a helyzet, ám ez valószínűleg csak a 2012-es hirtelen növekedésnek köszönhető: az állomány 21,4 százaléka volt 90 napon túli késésben, valamivel több mint egy negyedének késedelme pedig még nem érte el a három hónapot.
Azzal együtt viszont, hogy az átrstrukturálás az adósok egy jelentékeny részénél nem jelent hatékony megoldást, a bankok nagyon aktívak e téren, hiszen a sok továbbra sem fizető ügyfél mellett is nagy állományt tudnak megmenteni. A nagyobb, lakossági hitelezésben érdekelt hitelintézetek mindegyike működtet adósvédelmi programot. Ezek a most is igényelhető árfolyamgát mellett nyújtanak megoldási lehetőségeket a fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak: így például futamidő-prolongációt, tőketörlesztés-csökkentést, hitelkonstrukció váltást vagy akár ezek keverékét.

Az adósok fizetőképességének megőrzése pedig alapvető érdek a bankoknál, hiszen a lakossági hitelportfólió minőségét évek óta nem sikerül érdemben javítani. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint rekordmagasságba ugrott a 90 napon túl hátralékos, vagyis úgynevezett nem teljesítő háztartási hitelek aránya a bankok portfólióiban a tavalyi év végére. A lakosság kölcsöneinek 16,26 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, vagyis összesen csaknem 1100 milliárd forintnyi kölcsön hátralékossága haladta már meg a három hónapot. Hasonló arányt képviselt a hiteleken belül az 1-90 napos késében lévő állomány, vagyis a lakossági hitelek mindössze kétharmadát törlesztették pontosan az ügyfelek.

Bár a bankok és a kormány is előállt többféle mentőcsomag-tervvel, a lakossági deviza jelzáloghitelekkel kapcsolatos problémák a jelek szerint érdemben nem enyhültek. Sőt, a jegybank adatai szerint a lakáscélú devizahitelek között a 90 napon túli hátralékosságban lévők aránya az év végén rekordszintre, 15 százalékra emelkedett, a szabad felhasználású deviza alapú jelzáloghiteleknél még magasabb 23,37 százalékos a több mint három hónapos csúszásban lévő állomány aránya.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára kiemelte: sikerült megakadályozni, hogy a zálogjoggal kapcsolatos végrehajtásban tömeges kilakoltatások legyenek.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára kiemelte: sikerült megakadályozni, hogy a zálogjoggal kapcsolatos végrehajtásban tömeges kilakoltatások legyenek. -->