Világgazdaság Online

A hitelállomány bővülését nem a kölcsönök felvétele, hanem a forint gyengülése okozta, emiatt az eladósodottság júniusban valószínűleg még tovább nőtt.

Miközben májusban a forintbetétek kamatai a mélypontra kerültek, a hitelekéi alig csökkennek, sőt a folyószámlakölcsönök még drágábbak lettek.

A háztartások májusban forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit visszafizettek, a devizakölcsönöknél viszont éppen fordított volt a helyzet, így összességében véve a lakosság nettó hiteltörlesztővé vált a hónapban. A forint azonban az euróval és a svájci frankkal szemben is gyengült, így végül 222 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya. A forintalapú kölcsönök összege 2690 milliárdot tett ki az ötödik hónap végén, a devizahiteleké pedig megközelítette az 5380 milliárdot. Júniusban a helyzet egyébként még tovább romolhatott, hiszen május végétől az MNB adatai szerint a svájci frankkal szemben 12, az euróval szemben 4 százalékot esett a forint, emiatt további legalább 500 milliárd forinttal nőhetett mostanáig a lakosság adóssága.

A betéteknél a forintalapú megtakarítások állománya jóformán nem változott, valamivel 6000 milliárd fölött maradt, ez arra utalhat, hogy a csökkenő betétkamatok ellenére az alternatív befektetési formák – befektetési alapok, állampapírok, részvények – már lényegesen kevesebb pénzt szipkáznak el a bankoktól. Érdekesség, hogy valószínűleg a tartós befektetési számlák hatására a kétévesnél hosszabb távú betétek állománya rekordszintre, 461,4 milliárd forintra nőtt. A devizabetétek állománya csökkent a hónapban, a forint gyengülésén elért nyereség ugyanis nem volt képes ellensúlyozni azt a csaknem 80 milliárd forintnyi megtakarítást, amelyet a háztartások visszaváltottak.

A betétállomány csökkenését a bankok valószínűleg kevéssé bánják, a forráséhség csökkenésére utal ugyanis, hogy a 2003 januárja óta vezetett MNB-s statisztikában rekordalacsony szintre, 5,05 százalékosra csökkent májusban a lekötött forintbetétek átlagos évesített kamatlába. Az euróbetéteknél viszont néhány bázisponttal emelkedtek a kamatok, különösen a kétévesnél hosszabb távú lekötéseknél váltak gálánssá a hitelintézetek.