Elúszott a bankok nyeresége

Az első negyedévben még viszonylag jól teljesítő, adózás után 73 milliárd forintos profitot produkáló bankszektor a második negyedévben csaknem 50 milliárd forintos veszteséget halmozott fel – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. A jó első negyedévi adat a felügyelet beszámolója szerint döntően egy nagybank, az OTP kiváló eredményességének volt köszönhető. A második negyedévben viszont a veszteséges hitelintézetek vesztesége jelentősen nőtt, és az első negyedévben kiválóan teljesítő nagybank sem tudta megismételni korábbi teljesítményét – jegyzi meg a felügyelet.

A gyenge eredményadatban fontos szerepet játszott, hogy a pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye gyakorlatilag lenullázódott. Rontotta az eredményt az is, hogy a bankoknak a várható értékvesztésekre lényegesen magasabb céltartalékot kellett képezniük, mint az első negyedévben, a második negyedévben ez az összeg meghaladta a 72 milliárd forintot. Emellett ezt a negyedévet sújtotta a hitelintézetek esetében a várakozásoktól elmaradt tranzakciósilleték-bevétel miatt kivetett pótbefizetés, ami a január-áprilisi időszakban már befizetett közteher 208 százalékát, számítások szerint mintegy 75 milliárd forintnyi kiadást jelentett a szektornak. A romló eredmények ellenére a szektor tőkeellátottsága kifejezetten jó, az ágazati szintű tőkemegfelelési mutató június végén 16,55 százalékon állt, a bankok a minimális tőkekövetelmény több mint kétszeresének megfelelő szavatoló tőkével rendelkeztek.

A részvénytársasági formában működő bankok tovább zsugorodtak az idén, június végén az összesített mérlegfőösszegük alig érte el a 25600 milliárd forintot, ami ötéves mélypontnak felel meg. Júniusban is csökkent mind a vállalati, mind a háztartási hitelek állománya, az idén minként szegmensben 3,5-3,6 százalékos állományzsugorodás következett be. A betétállományok is csökkentek az első félévben, a vállalati betétek volumene ugyan szinten maradt, a háztartások bankoknál tartott megtakarítása viszont 6,2 százalékkal csökkent, és alig érte el az 5800 milliárd forintot, ami csaknem hároméves mélypontnak felel meg. A nagymértékű lakossági betétkivonásban fontos szerepe lehetett a betéti kamatok csökkenésének, a háztartások emiatt a betétekben lévő megtakarításaikat más eszközökbe igyekeztek átcsoportosítani.

A bankoknál lévő hitelállomány 14,29 százaléka volt 90 napon túl hátralékos június végén, vagyis az első negyedévhez képest kis mértékben javultak a portfóliók. A devizahitelek esetében valamivel rosszabbak a számok, mint a forintkölcsönöknél, 15,2 százalékon áll a nem teljesítő kölcsönök aránya. A vállalati hitelportfóliók valamivel jobbak, mint a lakosságiak, ezeknél 17,26 százalékon áll a 90 napon túl késedelmes kölcsönök aránya, a lakossági hitelek 17,75 százalékos a mutató. A háztartások deviza jelzáloghiteleinél a legkritikusabb a helyzet, csaknem 22 százalék a bedőlt kölcsönök aránya.

A szektor mérlegfőösszege is stabil maradt az idén, június végén 1752 milliárd forint volt, 1,7 százalékkal több, mint az év elején. A hitelállományok ugyan a takarékoknál is csökkennek, a betétek volumene viszont szinten maradt, sőt kis mértékben még nőtt is az idén. A nem teljesítő hitelek aránya a portfóliókban 20 százalék fölött van, a tőkemegfelelési mutató azonban magas a szektorban, megközelíti a 17 százalékot.

A szektor mérlegfőösszege is stabil maradt az idén, június végén 1752 milliárd forint volt, 1,7 százalékkal több, mint az év elején. A hitelállományok ugyan a takarékoknál is csökkennek, a betétek volumene viszont szinten maradt, sőt kis mértékben még nőtt is az idén. A nem teljesítő hitelek aránya a portfóliókban 20 százalék fölött van, a tőkemegfelelési mutató azonban magas a szektorban, megközelíti a 17 százalékot. -->