EU-csúcs: nekünk is nagy a tét
Nem sikerült közös álláspontra jutniuk a legfontosabb euróövezeti vezetőknek azon a szerda éjjeli találkozón, amelynek célja a nagy reményekkel várt vasárnapi EU-csúcs döntéseinek előkészítése volt. A frankfurti egyeztetésen ugyanis kiderült: Németország és Franciaország továbbra is máshogy képzeli el az ideiglenes euróövezeti mentőalap (EFSF) reformját.
Nicolas Sarkozy francia elnök úgy véli, hogy az EFSF-nek gyakorlatilag bankként kellene működnie a jövőben. Felhatalmazást kapna a bajba került eurózóna-tagállamok kötvényeinek vásárlására – ez eddig az EKB feladata volt –, és kereskedelmi bankként közvetlenül az EKB-tól is kapna tőkét. Szakértők szerint ezáltal az EFSF „tűzereje” lényegesen növekedne, viszont közvetetten továbbra is az EKB finanszírozná a tagországok államháztartási hiányát.
Angela Merkel német kancellár ezzel szemben az úgynevezett biztosítói modellt favorizálja. E szerint az EFSF, ahelyett, hogy hatalmas összegeket ölne kötvénypiaci intervenciókba, inkább a befektetőket ösztönözné erre. Cserébe átvállalná a kockázat egy részét, becslések szerint 20-30 százalékát, így relatív kis ráfordítással nagy hatást tudna kifejteni. Szakértők szerint a vasárnapi csúcsig mindenképp egyezségre kellene jutni a kérdésben, az EFSF reformja ugyanis elengedhetetlen a válság kezeléséhez. A piacok negatívan reagáltak az eseményekre: a tőzsdék estek, az euró pedig enyhén gyengült a dollárral szemben.
Időközben sorra szivárognak ki az információk a vasárnapi csúcsról. A Bloomberg szerint az EFSF a GDP tíz százalékáig adhatna kölcsönt a tagországoknak, mielőtt azok komoly bajba kerülnek a kötvénypiacokon. Az olasz tízéves államkötvények hozama egyébként ismét a kritikus hat százalékos szint közelébe szökött fel. A Financial Times pedig úgy tudja, hogy 200-275 milliárd helyett csupán 70-90 milliárd euróba kerül majd a veszélyeztetett európai bankok feltőkésítése. A részletekről szintén vasárnap születhet döntés.
A tét: 290-re erősödik, vagy 310-re gyengül a forint eurónkénti árfolyama
„Áttörheti a 300-as határt és akár a 310-es szintig is gyengülhet a forint az euróval szemben a jelenlegi 298-as szintről, ha a piacok számára csalódást keltő eredmény születik a vasárnapi euróövezeti csúcson” – mondta a Világgazdaságnak Saághy Pál. Az Equilor devizaüzletágának vezető üzletkötője szerint ennek oka egyrészt az, hogy térségünk gazdaságilag főleg az eurózónától függ, így válságának mélyülése minket is lehúzna. Másrészt ebben az esetben a befektetők még inkább menekülnének az EU-n belüli kockázatosabb eszközökből, márpedig a forint – például az euróhoz képest – továbbra is utóbbi kategóriába számít. Ha viszont a piacokat meggyőző, tartós megoldást előrevetítő megállapodással zárul a csúcs, akkor akár a 290-es szint is elérhetővé válik a forintnak, tette hozzá. A vasárnapi EU-csúcson először a 27 tagország állam és kormányfői tanácskoznak majd többek között a gazdasági kormányzás erősítéséről és a pénzügyi piacok megregulázásáról – ezen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is –, majd ezt követően jön a sorsdöntőnek beharangozott, de már csak szűk körű meeting, amelyen az eurózóna-tagállamok vezetői döntenek a válságkezelési intézkedésekről. A Világgazdaság azon kérdésére, milyen álláspontot képvisel majd a tárgyalandó témákban a magyar miniszterelnök, Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője úgy válaszolt: a magyar álláspont részletes kifejtése csak a végleges előterjesztések ismeretében lesz lehetséges, részletes tájékoztatást pedig az ülés után adnak majd.
A frontok megmerevedni látszanak, a piacok egyre idegesebbek.
Wéber Balázs A tét: 290-re erősödik, vagy 310-re gyengül a forint eurónkénti árfolyama „Áttörheti a 300-as határt és akár a 310-es szintig is gyengülhet a forint az euróval szemben a jelenlegi 298-as szintről, ha a piacok számára csalódást keltő eredmény születik a vasárnapi euróövezeti csúcson” – mondta a Világgazdaságnak Saághy Pál. Az Equilor devizaüzletágának vezető üzletkötője szerint ennek oka egyrészt az, hogy térségünk gazdaságilag főleg az eurózónától függ, így válságának mélyülése minket is lehúzna. Másrészt ebben az esetben a befektetők még inkább menekülnének az EU-n belüli kockázatosabb eszközökből, márpedig a forint – például az euróhoz képest – továbbra is utóbbi kategóriába számít. Ha viszont a piacokat meggyőző, tartós megoldást előrevetítő megállapodással zárul a csúcs, akkor akár a 290-es szint is elérhetővé válik a forintnak, tette hozzá. A vasárnapi EU-csúcson először a 27 tagország állam és kormányfői tanácskoznak majd többek között a gazdasági kormányzás erősítéséről és a pénzügyi piacok megregulázásáról – ezen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is –, majd ezt követően jön a sorsdöntőnek beharangozott, de már csak szűk körű meeting, amelyen az eurózóna-tagállamok vezetői döntenek a válságkezelési intézkedésekről. A Világgazdaság azon kérdésére, milyen álláspontot képvisel majd a tárgyalandó témákban a magyar miniszterelnök, Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője úgy válaszolt: a magyar álláspont részletes kifejtése csak a végleges előterjesztések ismeretében lesz lehetséges, részletes tájékoztatást pedig az ülés után adnak majd. Kőzápor alatt szavaztak a megszorításokról Lapzártánk után szavazott a görög parlament az EU–IMF–EKB hármas által elvárt újabb megszorító csomagról, amelynek elfogadása feltétele annak, hogy az ország megkapja a trojkától az első mentőcsomag aktuális, a csőd elkerüléséhez feltétlenül szükséges nyolcmilliárd eurós részletét. Az újabb takarékossági intézkedések keretében mintegy 30 ezer állami alkalmazottat küldhetnek el egy éven belül, húsz százalékkal csökkennek a bérek a közszférában, és újabb adóemelésekre kerül sor. A szavazást megelőzően ezúttal is több tízezer tüntető vonult Athénban a parlament épülete elé, ahol egy részük összecsapott a rendőrökkel. A tiltakozók szerint az újabb megszorítások kilátástalan anyagi helyzetbe hozzák a családokat, és nyomorba taszítják a görög társadalom egy jelentős részét. Görögországban már két napja áll az élet a tömeges sztrájkok miatt.
Bár a közvetlen csőd elkerüléséhez szükséges hitelrészlet átutalását mai ülésükön hivatalosan is engedélyezhetik az euórövezet pénzügyminiszterei, ez még nem jelenti azt, hogy a görögök meg is kapják a pénzt. A Handelsblatt szerint ugyanis az IMF elzárkózik a kifizetéstől, és a vasárnapi EU-csúcs sikerétől teszi függővé az átutalást. A nyolcmilliárd euróból az EU 5,8 milliárdot vállal magára, míg a Nemzetközi Valutaalap 2,2 milliárd euróval járulna hozzá.-->
