Formálódó pertársaságok

Jelen állás szerint 5-7 alapkezelő ellen indítanának pert a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségének szervezésében az ügyfelek a hazai ingatlanalapok novemberi felfüggesztését követően elszenvedett károk miatt – nyilatkozta lapunknak Hajdú Miklós, a még bejegyzés alatt álló egyesület képviselője. A perek leghamarabb kora ősszel kerülhetnek tárgyalási szakaszba.

A szervezet honlapján eddig 1100 befektető regisztrált, közülük április elejéig nagyjából kétszázan fogalmaztak meg összegszerű kárigényt, amelyek együttesen 150-200 millió forintra rúgnak. Hajdú becslése szerint jelenleg e csoport, vagyis a már biztosan perre vállalkozó kisbefektetők ingatlanalapoknál kezelt vagyona milliárdos nagyságrendű lehet. A bíróság elé kerülő teljes kárösszeg és a jogi úton támadó károsultak száma még jócskán emelkedhet, mivel a pertársaságok alakítása jelenleg is folyamatban van. A majdani pertársaságokat képviselő ügyvédi irodát nyilvános pályázat során már ki is választotta az egyesület – jelezte Hajdú.

Az alapkezelők ellen beadandó kereset előtt magánszemélyek – köztük Hajdú – közigazgatási pert is indítottak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellen annak november 7-i határozata miatt. A kezdeményezők szerint az ingatlanalapok felfüggesztéséről szóló döntés több ponton is jogszabályt sértett, és azt szeretnék elérni, hogy a bíróság azt hatályon kívül helyezze. Hajdú szerint a PSZÁF a jogi védekezését főként arra építi, hogy a kifogásolt határozatot csak az az által érintett alapkezelők támadhatnák meg, ez az érvelés azonban Hajdú szerint elfogadhatatlan, hiszen az alapkezelőknek nem áll érdekükben tiltakozni a döntés ellen, ha pedig más nem teheti ezt meg, akkor sérül az alkotmányban biztosított jogorvoslati lehetőség.

A jogi csatával párhuzamosan folytatódott a tőkekiáramlás az ingatlanalapokból, a MoneyMoon pénzügyi tanácsadó cég adatai szerint a kifizetések április eleji újraindulása óta már 36,2 milliárd forintot vontak ki a befektetők a nyílt végű konstrukciókból. Volumen alapján a legtöbbet, 14,78 milliárd forintot az OTP Ingatlanbefektető Alapja veszített, vagyis alig két hét alatt a benne kezelt vagyon 22 százalékától búcsúzott. Az arányokat szem előtt tartva vannak ennél nagyobb vesztesek is a nyílt végű alapok között, a Budapest Bank és a CIB alapok alapjaként működő konstrukcióit vagyonuk harmadától fosztották meg ugyanezen idő alatt a befektetők.

Emellett a Raiffeisen és az Európa Befektetési Alapkezelő alapjaiból – azoknak zárt végűvé alakulását megelőzően – 34,3, illetve 12,8 milliárd forintnyi tőkét vettek ki a befektetési jegyek tulajdonosai, vagyis öszszességében már több mint 83 milliárd forint távozott a hazai ingatlanalapokból április eleje óta. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetségének adatai szerint 2008 február végén még 591,5 milliárd forintot kezeltek az ilyen típusú alapok Magyarországon, az elmúlt hónapok fokozódó tőkekivonásának következtében ez az összeg mára 300 milliárd forint alá csökkenhetett.

A hazai ingatlanalapok befektetési jegyeivel százalékosan többnyire két számjegyű veszteséget értek el a tulajdonosaik tavaly november 7-e óta. Kivételt jelentenek az Erste csoport által kezelt konstrukciók, amelyek közül mindegyik néhány százalékos pozitív hozamot biztosított ugyanebben az időszakban.

Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap teljesítményét főként a portfólióban tartott ingatlanok jó minőségével magyarázza Pázmány Balázs, az alapkezelő igazgatóságának elnöke. Emellett kedvező volt, hogy a portfólió legutóbbi értékbecslésekor a szektorátlagnál szerényebb mértékű leértékelésre volt csak szükség az Ersténél – tette hozzá az elnök. Pázmány optimista az ingatlanalapok jövőjét illetően is, szerinte most, hogy megtörténtek az átértékelések, ismét egyre versenyképesebb hozamokat tudnak majd biztosítani a konstrukciók. A befektetők megnyugtatását ugyanakkor kiemelten fontosnak tartja a szakember, mivel ha az emberek megrohamozzák a kaszszákat, akkor a túlságosan sok ingatlant tartó alapkezelők csak a portfólió kényszereladásával tudják biztosítania a kifizetéseket, az ingatlanértékesítések pedig a jelenlegi piaci környezetben nem célszerűek. MA