Világgazdaság Online

Világgazdaság Online: Egy éve helyezte ki az első hitelét a szegények bankja néven ismert Kiútprogram. Milyen eredményekről tudnak beszámolni a kihelyezett hitelek kapcsán?

Molnár György: Eddig összesen 86 hitelt helyeztünk ki, döntő többségében romák számára. Jelen pillanatban azt mondhatjuk, hogy az ügyfelek negyedéről látszik, hogy nem sikerült a vállalkozás. Két szakaszra osztható a folyamat. Az első hitelkihelyezések tavaly szeptember és december között történtek meg. Télen nagyon komoly válságba kerültek az ügyfeleink, amelynek több oka van. Legfontosabbak a külső körülmények változása, és ebben az időszakban a közfoglalkoztatás megszüntetése hirtelen, lökésszerűen csökkentette a fizetőképes keresletet a legszegényebb településeken.

Hirtelen olyan helyzet állt elő a tél közepén, hogy családok 28 500 forintos bérpótló juttatásból keltett, hogy megéljenek. Ez azt jelentette, hogy egyáltalán nem volt fizetőképes kereslet. A gazdasági növekedés a vártnál alacsonyabban alakult, így a nem mélyszegénységben élők vállalkozásainak egy része is bedőlt. Összességében a gazdasági válság, a növekedés megállása és a közfoglalkoztatás leállása miatt a romák által lakott területeken a jövedelem kifutott. Pár hónapra leállítottuk a további hitelek kihelyezetését, ameddig feldolgoztuk a tapasztalatokat. Még mindig sok problémával kell szembenézni, de újra tudtuk indítani a hitelkihelyezéseket.

Bár a magyar használatban elterjedt, nem szeretjük a "szegények bankja" elnevezést. Egyrészt nem vagyunk bank, a Raiffeisen Bank - társadalmi felelősségvállalás keretében - helyezi ki a hiteleket, de a döntéseket a Kiútprogram hozza meg. Másrészt ez a program éppen a nyomorból való kitörésre igyekszik lehetőséget teremteni, és nem a szegények pénzszükségletéből csinál üzletet.

Molnár György: Májusban tudtuk elkezdetni az új csoportok szervezését és új hitelek kihelyezését. Legfontosabb következtetésünk az volt az ügyfélkör kiválasztásánál, hogy nagyon fontosak a vállalkozói készségek, és az, hogy az ügyfélnek legyenek még társadalmi kapcsolatai, ne legyen környezete végletesen szegregálódva.

Világgazdaság Online: Nem is történt hitelkihelyezés a legszegregáltabb körzetekben?

Molnár György: De. Az elején éppen az volt a helyzet. Ez volt túlsúlyban. Kiderült, hogy ez nem működik elég jól, és a legszegregáltabbaknál egy picit magasabbra kellett célozni, olyan ügyfeleket keresni, akiknek vannak aktív kapcsolódási pontjai a cigánytelepen kívül is. A nem mélyszegénységben élő emberek között is vannak olyanok, akiknél hiányzik a kockázatvállalás, a hirtelen döntésképessége, illetve inkább alkalmazotti típusúak. A program elején a lelkesedés elfedte azt, hogy az illető nem biztos, hogy vállalkozói alkat.

Világgazdaság Online: És számos nehézséggel is szembe kellett nézni. Például, OKJ-s képesítés kell a vállalkozáshoz, és adósságot sem szabad halmozni...

Molnár György: Ez egy nagyon komoly gond. Az OKJ-s képesítés hiánya miatt sokan kimaradtak, hiszen nem volt mód arra, hogy vállalkozói igazolványt kapjanak. A tapasztalataink sem voltak jók a  felnőttképzés, átképzés jelenlegi rendszerével kapcsolatban. Sokan szerepeltek a KHR-listán is, azonban nem is feltétlenül az adósság összege számít, hanem a különböző adósságok száma, illetve a létrejöttük módja. Más a helyzet, amikor valaki felvett egy hitelt, mert megszorult, és más az, aki számos hitelt vett fel, de a szándék sem volt, hogy visszafizesse.

Összességében picit újragomboltuk a program módszereit és az ügyfélkiválasztás módját. Májusban újraindulva az új ügyfelekkel úgy látjuk, hogy a dolog hatékonyabban működik. Azonban nem hallgathatom el, hogy van egy szezonális ciklus. A kereskedésen kívül jellemzőek a mezőgazdasági vállalkozások, amelyek ciklikusak, a telek az igazán nehezek.

Világgazdaság Online: A Start-kártya kérdésében sikerült eredményeket elérni?

Molnár György: A Start-kártyáról szóló törvény minket érintő része arról szól, hogyha valaki tartós munkanélküli, akkor a foglalkoztató – különösen, ha halmozottan hátrányos kistérségben él a foglalkoztatott – számára elengedik a járulékfizetést az alkalmazott után. Ez a törvény számunkra teljesen érthetetlen okból nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra és őstermelőkre. Az egyéni vállalkozó kétféle járulékot fizet: egyet, mint saját alkalmazója, egyet pedig úgy, mint alkalmazott. Mi a járuléknak csak  a vállalkozói részéről beszélünk. Az, hogy a törvény nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra nyilvánvalóan versenyhátrányt is jelent.

Világgazdaság Online: Az új kormánnyal is tárgyalnak?

Molnár György: Jelenleg több kormányzati szervvel is tárgyalunk. Az említett szerződés korábban a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz tartozott, most a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz került át. A törvénymódosítás kérdése azonban nyilvánvalóan nem a NEFMI-hez, hanem az Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik. Egy másik, vállalkozásfejlesztési támogatási szerződés pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik, velük most reménykeltő megbeszélések zajlanak. Ott van még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága is. Igazán komolyan, a maga teljességében senki nem foglalkozik ezzel a kérdéssel a szervek közül. Elkészítettünk egy törvénymódosítás-tervezetet, amelyben az áll, hogy a Start-kártya hatálya kiterjedjen egyéni vállalkozókra is.

Azt számoltuk ki, hogy az ügyfelek valamint a Kiútprogram befizetései egy picivel meghaladták az állami támogatásokat. Ugyan az EU 1,4 millió euróval támogatta a programot, de ha a magyar államháztartás szempontjából nézzük, akkor a program nullszaldós.

Világgazdaság Online: Ez egy kísérleti program, látnak-e esélyt arra, hogy ez egy nagyobb program keretében tudjon majd működni? 400 hitel kihelyezését tervezték a kísérleti programban.

Molnár György: Az eddigi tapasztalatok alapján érdemes ezt a programot folytatni. Egy gazdasági növekedési periódusban különösen alkalmas lehet a társadalmi felzárkózásra, integrálódásra. Nagy probléma a finanszírozás. Nem fogjuk tudni elérni a kitűzött 400-as számot. Ha nem látjuk a finanszírozás folytatását, nem tudunk további hiteleket kihelyezni. Most novembertől leállítottuk az új csoportok szervezését, már csak azokkal foglalkozunk, akik a már megalakult csoportban még nem kaptak hitelt, illetve ahol már korábban összeállt a csoport. Új településeken már nem hirdetjük meg a programot. Most úgy látjuk, ha minden rendben megy, akkor 200 hitelkihelyezésig fogunk eljutni.

Ez egy komplett programmá tudna válni, ha lenne egy állami szándék. Meglepő módon a szlovák politikusok érdeklődnek a Kiútprogram iránt. Tartottam konferenciaelőadást Pozsonyban, és ennek kapcsán jelentkeztek az illetékes szlovák minisztérium szakpolitikusai. Olyan mélyen érdeklődtek a program részletei iránt, ahogy Magyarországon még senki, pedig itt több előadást tartottam a témában.

Világgazdaság Online: Most újra beindul a közfoglalkoztatás. Az Önök ügyfelei nem gondolják azt, hogy inkább elmenjenek közmunkásnak, mint a vállalkozást válasszák?

Fazekas Bálint: Akikkel én dolgozom már hosszú időt töltöttek a csoportban. Rettentő kitartás kell végigcsinálni a programot. Én azt gondolom az ügyfeleimről, hogy nem más alternatíván gondolkoznak, hanem ezt szeretnék csinálni. Bíznak abban, hogy beindul a vállalkozás, és vállalkozóként gondolkodnak.

Molnár György: A közmunkából nyomorszinten lehet megélni, de egy biztos pénz. A mi ügyfeleink azok, akik ebből ki akarnak törni. A közmunka semmin nem változtat, az csak arra elegendő, hogy nem hal éhen az ember. Azoknak az embereknek, akik ki akarnak törni a mélyszegénységből, jelenleg Magyarországon nagyon kevés esély kínálkozik a Kiútprogramon kívül.

Világgazdaság Online: Milyen változásokat okozhat például az új köznevelési törvény? Például a tankötelezettség 18 évről 16 évre való csökkentése. Ez hosszabb távon befolyásolhatja-e a programot?

Molnár György: Az igazság az, hogy a képzettség hiánya nagyon befolyásolja a programot. Számos ügyféllel azért nem tudunk szerződni, mert nincs meg a szükséges iskolája. A minimum az OKJ-s képzés lenne. Azt látjuk, hogy azok az ügyfeleink teljesítenek jobban, akik érettségit adó középiskolába járatják a gyerekeiket. A számítógéphasználat a legszegényebbek körében is terjed és nagyon fontos eszköze lehet a kitörésnek. A tankötelezettségi korhatár csökkentése azt sugallja az ügyfeleinknek is, hogy nem olyan fontos a tanulás. Ennek hosszabb távon negatív hatása lesz.