2,6 milliárd eurót fizetett ki a végtörlesztés idején az MNB
A Pulai György és Reppa Zoltán által írt, az MNB-szemlében a végtörlesztésekhez kötődő, jegybanki euróeladási programról megjelent tanulmány szerint 2011. október eleje és 2012. február vége között összesen 22 tendert tartott az MNB.
A tanulmány szerint a devizahitelek - törvény által lehetővé tett - végtörlesztéséhez kapcsolódóan a bankoknak nagy, ráadásul bizonytalan mennyiségű devizavásárlási szükségletük keletkezett. Ennek a bankközi devizapiacon történő kielégítése az euró/forint árfolyam számottevő emelkedését és volatilitásának növekedését okozhatta volna, ráadásul a forint gyengülését erősítő spekulációs hullámot indíthatott volna el.
Mivel ezek a folyamatok kedvezőtlen hatásúak lettek volna mind az inflációs kilátások, mind a pénzügyi stabilitás szempontjából, az MNB Monetáris Tanácsa úgy döntött, hogy a jegybank a végtörlesztések nyomán felmerülő eurószükségletet elégítse ki devizatartalékai terhére. Az MNB 2011. október 3-tól ezért egy új eszközt vezetett be, amelynek keretében eurót adott el forint ellenében hitelintézeti partnerei számára. Az MNB euróeladási programjának célja az volt, hogy a devizatartalék körültekintő, jól meghatározott feltételekkel történő felhasználásával elejét vegye a hazai fizetőeszköz leértékelődésének az ország sérülékenységének növekedése nélkül.
A hazai bankok helyzetét, és így az eszköz kidolgozását is nagymértékben nehezítette, hogy a szükséges végtörlesztésre kerülő állomány nagysága, és ennélfogva a fedezéséhez szükséges deviza mennyisége is bizonytalan volt. Az eszköz paramétereit tehát úgy kellett meghatároznia a jegybanknak, hogy a hitelintézetek folyamatosan tudjanak a jegybanktól devizát vásárolni, de a program a túlfedezést ne ösztönözze, továbbá a piaci árnál ne legyen olcsóbb az eszköz, de ne is rettentse el a bankokat az igénybevételtől.
A jegybank munkatársainak tanulmánya szerint a beadott ajánlatok túlnyomó többsége közel állt a piaci euró/forint árfolyamhoz. A minimálisan elfogadott árfolyamot az MNB minden esetben az aktuális (a tender 15 perce alatti átlagos) piaci euró/forint árfolyam közelében állapította meg. Így az MNB nem adott devizát egyetlen esetben sem a piacinál kedvezőbb árfolyamon, az összes allokáció átlagos árfolyama 302,23 forint/euró volt.
A szerzők kitértek arra: a tenderek során az MNB összesen 2,679 milliárd eurónyi ajánlatot fogadott el 8 banki partnertől. Ennek azonban csak egy részét fizették ki ténylegesen a megvalósult - és az MNB számára jelentett - végtörlesztések alapján.
A 100 millió euró feletti devizahitel-állománnyal rendelkező 10 bank közül mindössze két olyan partner volt, amelyik egyáltalán nem vett részt az MNB tenderein, további egy bank pedig a végtörlesztéseihez kapcsolódó devizaigény mindössze harmadát szerezte az jegybanki tendereken keresztül. A 100 millió eurónál kisebb állománnyal rendelkező hitelintézetek közül egy sem vette igénybe a jegybanki eszközt. Ezek a hitelintézetek feltehetően a piacon vagy anyabankjuktól vásárolták meg a szükséges eurót.
A tanulmány szerint az MNB partnerei összesen 4,353 milliárd eurónyi megvalósult végtörlesztést jelentettek. Ez alapján a tendereken allokált devizából összesen 2,586 milliárd eurót fizetett ki ténylegesen az MNB, vagyis a jegybank a teljes devizaigény mintegy 60 százalékát fedte le.
A fennmaradó 40 százalékot a hitelintézetek az anyabankjaiktól, illetve a devizapiacon vásárolták meg, az ezzel járó forinteladások szerepet játszhattak a hazai deviza 2011 őszén látott számottevő gyengülésében. Az összes tényleges kifizetés átlagárfolyama 302,05 forint/euró volt - állítja a tanulmány.
A program végén három partnernél maradt összesen 93 millió eurónyi allokált összeg, amelyet nem tudtak felhasználni, mivel a tendereken vásárolt devizánál kevesebb végtörlesztésre került sor az ügyfeleik körében. Ezt az összeget az MNB - az előre meghirdetett feltételek szerint - visszavásárolta azon az euró/forint árfolyamon, amelyen azt a bankok a legutolsó tendereken megvették - olvasható az MNB-szemlében.
MTI-->
