Egyre többen eshetnek ki az állami hiteltámogatásokból

Alig két hetük maradt a nehéz helyzetben lévő devizahiteleseknek arra, hogy igazolják, megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a bankok kedvezményes módon forintra válthatják kölcsönüket. A kormány és a Magyar Bankszövetség között létrejött megállapodás szerint a hitelintézetek a fennálló tartozás 25 százalékának elengedésével váltják át forintalapú hitelre azokat a devizaalapú jelzálogkölcsönöket, amelyeknél az ingatlan forgalmi értéke a kölcsön felvételekor nem haladta meg a 20 millió forintot, és az adósnak szeptember 30-án már legalább 90 napos elmaradása volt, legkevesebb 78 ezer forintnyi törlesztőrészlettel.

További feltétele a tartozás részleges elengedésének, hogy az adós nyilatkozzon arról, azért esett késedelembe, mert a fizetőképességében jelentős, igazolható romlás következett be. Ami viszont probléma, hogy a bankok jelenleg nem tudják, pontosan mit is jelent a jelentős romlás, és azt sem, hogyan lehet ezt igazolni. „A bankszövetség és a kormány közötti megállapodás bizonyos pontjai igénylik a megfelelő jogszabályi háttér megteremtését. Amíg a jogszabályok nem születnek meg, a bankok nem tudnak mit tenni” – magyarázta Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsosa. A hitelintézetek tehát a részletszabályokat megfogalmazó kormányrendeletre vagy törvényre várnak.

Az is kérdéses még, milyen kamatok és törlesztőrészletek mellett juthatnak majd hozzá a hitelüket forintra váltók az új kölcsönhöz. Az ebben a cipőben járó gyerekes családoknak a kormány kamattámogatásos hitelt ígért, az viszont, hogy megkaphatják-e a kedvezményt, az Európai Unió jóváhagyásától függ majd.

Bár a kormány és a bankszövetség közötti decemberi megállapodás után még azt hangsúlyozták a felek, hogy a devizahitelesek minden csoportja számára hoznak megoldást, úgy tűnik, jelentős rétegek maradhatnak segítség nélkül. Az árfolyamgátat – amelyről a törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van – a végtörlesztésre nem képes, ám a hitelüket fizetni még tudó adósokra dolgozták ki, csak azok léphetnek be az áprilisban induló programba, akiknek legfeljebb 90 napnyi elmaradásuk van a törlesztéssel. Ez pedig azt jelenti, hogy azok a családok, amelyeknek tavaly szeptemberben még nem volt 90 napos elmaradásuk, április elejéig viszont összegyűjtenek ennyit, mindkét kedvezménytől eleshetnek.

Ez a réteg elég széles lehet, hiszen beletartozhatnak azok is, akik tavaly június körül hagyták abba a hitelük törlesztését, és azok is, akik csak decemberre jutottak el erre a pontra. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a devizaalapú lakáshitellel rendelkezők 16 százalékának, és a devizaalapú szabad felhasználású hitelt törlesztők több mint 24 százalékának volt tavaly szeptember végén 90 nap alatti megcsúszása, ez átlagos szerződéses összeggel számolva mintegy 120-130 ezer családot jelenthet. Időközben valószínűleg közülük is többen átkerülhettek a három hónapnál régebbi tartozást görgetők közé.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének statisztikái is ezt támasztják alá: a bankoknál ugyanis szeptember és december között csaknem 14 százalékkal nőtt a 90 napon túli késésben lévő devizajelzáloghitel-állomány. Azoknak, akik kimaradnak a kedvezményes forinthitelre váltásból és az árfolyamgátból is, a bankok saját fizetéskönnyítő csomagjaival kell beérniük. Ezek viszont állami forrásból származó segítséget nem tartalmaznak, így összességében valamivel drágábbak lehetnek a fenti konstrukcióknál.

Világgazdaság - Herman Bernadett-->