Gonddá váltak a devizahitelek

Csak a magyarországi Erste Bank ügyfeleinek háromszor akkora devizaadóssága van, mint egész Szerbiának – mondta Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója, a szerb jegybank korábbi elnöke a Szabadság és Reform Intézet tegnapi konferenciáján. Kifejtette, a szerb jegybank több módon is megpróbálta korlátozni a kockázatos hitelek terjedését, ám a bankok mindig kibújtak a szigorítások alól. Először a hitelintézetek tartalékolási kötelezettségét növelték, amelyre az anyabankok kötöttek szerződést az adósokkal. Később a tőke 150 százalékában maximálták a fogyasztási hitelek nyújtását. Ezt olyan jelentős tőkeemelésekkel ellensúlyozták, hogy 23,3 százalék lett a szerb bankok átlagos tőkemegfelelési mutatója. Így valószínű, hogy a devizahitelek korlátozását is ki tudták volna játszani a bankok.

Míg Magyarországon és Romániában a hiteleken belül 65-70 százalékot képviselnek a devizaalapúak, addig Lengyelországban 30-40 százalék volt az arányuk, Csehország és Szlovákia pedig lényegében kimaradt a devizahitelezésből. – mondta előadásában Hudecz András, az Európai Parlament munkatársa. Lengyelországban 2006-ban sikerült megszigorítani a devizahitelezést, ezért a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya alacsonyabb a magyarországinál. Az új szabályok alaposabb tájékoztatást, szigorúbb kockázatkezelést írtak elő a bankoknak, és csökkent a kamatkülönbözet is a deviza- és a zlotyhitelek között.

A piac által indokoltnál jobban nőttek a devizahitelek terhei Magyarországon – mondta a rendezvényen Szigel Gábor, a Magyar Nemzeti Bank elemzője. A válság kirobbanása után a devizahiteleknél Magyarországon a hitelkamatok fokozták, míg más országokban enyhítették az adósok árfolyamsokk miatt bekövetkezett terheit. A svájcifrank-alapú hitelek terhei 2007–2011 között Lengyelországban 22, Magyarországon 69 százalékkal nőttek. Az euróhitelek terhei ugyanakkor Lengyelországban 5 százalékkal csökkentek, Romániában 13-mal nőttek, Magyarországon viszont 21 százalékkal emelkedtek.

A rendezvény előadói közül többen is megemlítették, hogy Romániában, Horvátországban és Szerbiában jóval nagyobb arányban van a háztartásoknak devizából származó jövedelme és megtakarítása, mint Magyarországon. Szerbiában például a megtakarítások 90 százalékát devizában helyezték el. Horvátországban a külföldi munkavállalásból származó jövedelmekhez a turizmusból érkező bevételek is hozzáadódnak. Szerbiában és Romániában pedig az ingatlanok értékét és adásvételét is devizában bonyolítják le. Mindez csökkenti a devizaadósok kockázatait.

Bokros Lajos, a Szabadság és Reform Intézet kuratóriumának elnöke szerint a régió devizahitel-állományának felfutásában fontos szerepet játszott az, hogy az elsősorban Kína és és az olajexportőr országok megtakarításai nyomán megnövekedett pénzkínálat az ezredforduló után befektetési lehetőségeket keresett. Emellett az Európai Unió 2004-es és 2007-es bővítése hatalmas várakozásokat keltett az érintett lakosságban a sikeres felzárkózási folyamat iránt és ezek a várakozások részben teljesültek is. Felvetette, hogy nem lát összefüggést az egyes országok árfolyamrendszere és a devizában történt eladósodottság mértéke között.