Hiánycikk lesz a banki hitel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Idén mintegy 2000 milliárd forint bankhitel tűnhet el a magyar gazdaságból – mondta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Mészáros Attila, az Ernst & Young restrukturálási tanácsadási szolgálatának vezetője. Ez azt jelenti, hogy a magyar bankok február végén még valamivel több mint 16 ezer milliárd forintos hitelállománya mintegy nyolcadával eshet vissza. A szakember azt is megemlítette, hogy a Bázel III. követelményrendszer teljesítése érdekében tett lépések nyomán a jövő év végéig akár 2,5 ezer milliárd eurós lehet az európai bankok hitelállományának csökkenése.
A hitelintézetek már a Lehman Brothers összeomlása óta jóval óvatosabban hiteleznek, és kevesebb új hitelt helyeznek ki, mint amennyi lejár. Idén azonban objektív oka is van a finanszírozás további szűkítésének. Az osztrák jogszabályok ugyanis 110 százalékos hitel/betét mutatót írnak elő az osztrák érdekeltségű bankoknak és azok érdekeltségeinek. Ezért az érintett hitelintézetek az előírások teljesítése érdekében ott szűkítik hitelállományukat, ahol a leggyorsabban tudják. Ezért még jól működő, fizetőképes társaságok is azzal szembesülhetnek, hogy a bankjuk kivonul a finanszírozásból, és emiatt akár a fizetésképtelenség közelébe sodródhatnak.
A vállalkozásoknak a megnőtt finanszírozási kockázatokra mérlegük átrendezésével, új finanszírozási formák megtalálásával kell reagálniuk az Ernst and Young szakemberei szerint. A bankoknak komoly a felelősségük, hogy ezeket a folyamatokat megfelelően kommunikálják vállalati ügyfeleiknek. Mészáros Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a fizetőképesség romlásáról a törvény szerint először a hitelezőt kell tájékoztatniuk a cégeknek.
Az Ernst & Young szakértői ebben a helyzetben nem számítanak a hitelpiac jelentős átrendeződésére. Szerintük ugyanis nincs olyan hitelintézet, amely a tevékenységüket visszafogó bankok helyébe lépne. A jó tőkehelyzetű és alacsony hitel/betét mutatójú bankok ugyanis soha nem igyekeztek agresszív piacszerzésre és várhatóan ezután is óvatosak lesznek az új ügyfelek fogadásában.
Ezért Mészáros Attila nem sok esélyt lát arra, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyek a korábbi bankjuknál nem tudtak hitelhez jutni, tömegével finanszíroznák majd az átlagnál jobb helyzetű hitelintézetek. Úgy véli, hogy a vállalkozásoknak új finanszírozási partnereket és formákat kell keresniük. Szerinte a szűkülő banki hitelforrások kiváltására számos lehetőség van, azok viszont bonyolultabbak és nehezebben megvalósíthatók, mint a banki hitelek felvétele. A cégek fordulhatnak úgynevezett magántőke vagy kockázati tőke típusú befektető cégekhez, bevonhatnak üzletrészük eladásával új tőkéstársat a cégbe, vagy esetleg vállalati kötvényt bocsáthatnak ki.
Ez a tulajdonosok feladata és felelőssége a szakértő szerint. Véleménye szerint a felsorolt lehetőségekhez külső tanácsadók munkáját is igénybe kell venniük, mert csak korlátozottan támaszkodhatnak az operatív tevékenységet végző alkalmazottaikra. Jól láthatóan többfelé szakadt a régió bankszektora – állította a háttérbeszélgetésen Kocsis Gergely, az Ernst & Young pénzügyi tanácsadási üzletágának menedzsere.
Szerinte az északi országok bankjai prosperálnak, a déli államok hitelintézetei komoly nehézségekkel küszködnek. Lengyelország, Csehország és Szlovákia bankrendszere az előbbi körbe tartozik, és a jelentős betétállományra alapozva fejleszti informatikai hátterét és hálózatát. Ugyanakkor a magyar, a román és a bolgár hitelintézetek próbálják túlélni a válságot, miközben a számos egyszeri tétel miatt számottevőek a veszteségeik. A görög bankrendszer pedig az ország adósságválsága miatt van nehéz helyzetben.
A szakértő szerint azok a bankok, amelyek nem tudnak rövid távon lényeges változást elérni, inkább kivárnak. A nyugati bankcsoportok számára az öt rossz év a száz jó évhez képest még belefér, amelyik bank viszont nem készül a növekedési időszakra, és nem veszi át más országok jó bankjainak gyakorlatát, hátrányba kerül a felkészült versenytársaihoz képest. Szerinte ennek megelőzésében nagy a tanácsadás szerepe.
Az állam is segíthet
Az állam valamilyen mértékben ellensúlyozhatja a hitelezési helyzet romlását az Ernst & Young szakértői szerint. Mészáros Attila úgy véli, hogy növekedhet az államilag támogatott finanszírozási formák szerepe. Az állam akár közvetlen hitelnyújtással, akár az Eximbank és a Garantiqua Hitelgarancia Zrt. által kínált garanciavállalásokkal és más finanszírozási módszerekkel is javíthatja a helyzetet.Az viszont, hogy az ilyen típusú próbálkozások mennyire lesznek majd sikeresek, csak akkor derül ki a szakember szerint, amikor az állami szereplők ténylegesen megjelennek a piacon az új hitelekkel vagy garanciákkal.
Az viszont, hogy az ilyen típusú próbálkozások mennyire lesznek majd sikeresek, csak akkor derül ki a szakember szerint, amikor az állami szereplők ténylegesen megjelennek a piacon az új hitelekkel vagy garanciákkal. -->
