Kemény hitelprogram a letteknél

A legmélyebb recesszió, a legmagasabb munkanélküliség, a legnagyobb ingatlanpiaci áresés az EU-ban – 2009-ben még ezekkel a kétes értékű címekkel büszkélkedhetett Lettország. A gazdaság 17,7 százalékkal zsugorodott, az államháztartási deficit 10 százalék közelébe kúszott, az állást keresők több mint 17 százaléka nem talált munkát, a lakásárak pedig kétharmaddal zuhantak egy év alatt – az ország így fizette meg a 2008-as válság előtti évek fogyasztási boomjának, az elképesztő méreteket öltő hitelfelvételi hullámnak és az ebből következő ingatlanpiaci drágulásnak az árát.

A két-három évvel ezelőtti állapotokhoz képest kisebb csodának számít, hogy a balti állam kormánya ma már ismét az eurócsatlakozásról beszél. „Továbbra is ragaszkodunk a célkitűzésünkhöz, hogy 2014-ben bevezetjük az eurót” – mondta idén január közepén a Reutersnek Valdis Dombrovskis. Az elmúlt három évben két választást is túlélt lett kormányfő nem a levegőbe beszélt: a gazdaság tavaly már 4,5 százalékkal növekedett, a munkanélküliség csökkenési üteme az egyik legmagasabb az EU-ban, a költségvetési hiányt pedig az idén a tervek szerint sikerül majd a maastrichti háromszázalékos kritérium alá szorítani. A bizakodás megalapozottságát jelzi, hogy a svéd SEB bank szerint jelenleg Lettország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely valószínűleg már a közeljövőben csatlakozhat a közös fizetőeszközt használó övezethez.

A recept, amellyel sikerült viszszahozni a gazdaságot a sír széléről, az országnak 2009 elején készenléti hitelt biztosító IMF és az EU elvárásain alapult – elemzők szerint hazánk is ilyen típusú hitelt kaphat – , és még a szokásosnál is lényegesen fájdalmasabb volt. 2009-ben 28 százalékkal csökkentették a közszolgálati béreket, amelyek a magánszektorban is jelentősen zsugorodtak, a nyugdíjak pedig mintegy tíz százalékkal estek vissza. Szakértők szerint ez gyakorlatilag egy „belső leértékelés” volt, a lett koronát ugyanis továbbra is az euróhoz kötötték.

Az adóemeléseknek és az állami kiadások megnyirbálásának megvolt a hátulütője is: a szegénységi ráta Lettországban az egyik legmagasabb az EU-ban. Ennek láttán az IMF is azt tanácsolta, hogy tartsák elégséges szinten a szociális kiadásokat.

Ezzel együtt – Romániához hasonlóan – az EU és az IMF megdicsérte az országot stabilizációs politikájáért, miután decemberben lezárult a 2009-es hitelprogram. Hozzátették: a külső környezet romlása esetén újabb kiigazítások kellhetnek.

Lett EU–IMF-hitel: összeurópai segítség Skandinávia bevonásával

Lettország a válság európai beszivárgása után, 2008 decemberében fordult pénzügyi segítségért a nemzetközi közösséghez, amely összesen 7,5 milliárd eurós hitelt szavazott meg 2009 elején. Ebből az EU 3,1 milliárd eurót biztosított a lett kormánynak, amely négy részben összesen 2,9 milliárd eurót hívott le Brüsszeltől. A kamat átlagosan 3,2 százalék volt, a törlesztés 2014-ben kezdődik. Az IMF által adott hitel 1,7 milliárd euró volt, ebből 1,161 milliárdot használt fel a balti állam. Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia és Észtország összesen 1,9 milliárddal szállt be a csomagba, a fennmaradó részt a Világbank (0,4 milliárd euró), az EBRD, Csehország és Lengyelország (0,4 milliárd euró) biztosította.