Lelassult a Növekedési Hitelprogram
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEddig viszont eléggé gyengék az értékesítési adatok. Az MKB-nál csak mérsékelt érdeklődést tapasztaltak, és eddig egyetlen forintnyit sem folyósítottak a kölcsönből. A Budapest Banknál és az OTP-nél is azt tapasztalják, hogy a vállalati ügyfelek körében alacsonyabb lett az érdeklődés, mint az első szakaszban. A Citinél viszont optimisták: azt tapasztalják, hogy a normál piaci kereslet egy része a program irányába terelődik. Emellett úgy látják: a program első fázisának indulása óta számos olyan beruházási ötlet keletkezett, amelyek időzítés szempontjából a program második fázisának elindítását követően jelentek meg a piacon hitelkereslet formájában. Az UniCreditnél szintén jelentős az érdeklődés.
Igaz az is, hogy az NHP feltételei némiképp változtak az első fázishoz képest. A bankok most már csak a források tizedét helyezhetik ki meglévő hitelek kiváltására, a pénz 90 százalékának új hitelekre kell mennie. Az MKB-nál, a Budapest Banknál és az OTP-nél viszont ez a korlátozás eddig nem jelentett problémát, egyetlen hitelkiváltási kérelmet sem kellett visszautasítani, az ilyen kérelmek száma ugyanis nagyon alacsony. A Citinél és a K&H-nál más a helyzet, náluk a kereslet meghaladja a bank lehetőségeit.
A lassú újraindulás egyik oka az OTP szerint az, hogy ezúttal nem köti a cégeket az első szakaszra jellemző időkorlát, a programban való részvételre egészen 2014 végéig van lehetőség. Szintén előnyös változás, hogy eltörölték azt a szabályt is, amely szerint a hitelt igénylő cégnek egészen a futamidő végéig kkv-státuszúnak kell maradnia, máskülönben büntetőkamattal fizetheti vissza a kölcsönt. Ez a kitétel a hitelintézetek beszámolói szerint számos vállalkozást eltántorított a hitel felvételétől, nem voltak biztosan ugyanis abban, hogy a több éves (maximum 10 éves) futamidő végén nem nőnek-e ki a kkv-kategóriából.
Az első szakaszra egyébként jellemző volt, hogy a szoros határidők miatt végül meglehetősen „farnehézre” sikeredett, a folyósítási határidőt egy hónappal meg is kellett hosszabbítani, hogy a bankok ki tudják helyezni a programra felajánlott 750 milliárd forintnyi forrás nagy részét. Az eredmény meg is látszik az MNB statisztikáiban: soha korábban nem helyeztek még ki annyi vállalati hitelt a bankok, mint a program hajrájában, idén szeptemberben. A jegybank adatai szerint 210,4 milliárd forint volt a nettó kihelyezés a kilencedik hónapban, ez csaknem 400 milliárd forintnyi forinthitel kihelyezéséből és nem egészen 190 milliárd forintnyi devizahitel törlesztéséből állt össze. A szintén rekordösszegűnek számító devizahitel-törlesztés is valószínűleg a program hatása, hiszen az NHP második pillére eredetileg a devizahitelek forinthitelre való kiváltására szolgált volna, erre 325 milliárd forintot szánt a jegybank.
Július és szeptember között nettó értelemben véve a vállalati forint hitelkihelyezések összesített volumene meghaladta az 580 milliárd forintot. A nyári hónapokban – amíg az NHP keretében szerződést köthettek a bankok az ügyfelekkel – a kihelyezett hitelek zöme a programból származott. A júliusban és augusztusban aláírt vállalati hitelszerződések csaknem 70 százaléka ugyanis fix kamatozású hitel volt átlagosan 2,5 százalékos vagy egy kicsit alacsonyabb kamattal.
A harmada beruházásra ment
Maga a hitelprogram a jegybank korábbi közlése szerint teljes siker volt. A forrást szinte teljes mértékben sikerült kihelyezni a bankokon keresztül, a lapunknak nyilatkozó hitelintézetek többsége is azt mondta: jóformán az utolsó fillérig el tudták juttatni a cégekhez az olcsó hitelt.A várakozásokat felülmúlta a hitelek felhasználási módja is. A program kezdetén attól lehetett tartani, kevés lesz az új hitel, a cégek csak a meglévő kölcsönök kiváltására veszik majd fel a hitelt, végül azonban az első pillérben a kihelyezések 60 százaléka új hitel lett, csak kétötödük volt a kiváltás. Szintén örvendetes, hogy a folyósított állomány csaknem egyharmada új beruházási hitel volt.
Az beruházási hitelek aránya a takarékoknál és a kisbankoknál magasabb, mint a nagybankoknál, ennek valószínűleg az az oka, hogy a kisebb pénzügyi intézményeknél eleve kevesebb volt a kiválható vállalati hitel.
A várakozásokat felülmúlta a hitelek felhasználási módja is. A program kezdetén attól lehetett tartani, kevés lesz az új hitel, a cégek csak a meglévő kölcsönök kiváltására veszik majd fel a hitelt, végül azonban az első pillérben a kihelyezések 60 százaléka új hitel lett, csak kétötödük volt a kiváltás. Szintén örvendetes, hogy a folyósított állomány csaknem egyharmada új beruházási hitel volt.
Az beruházási hitelek aránya a takarékoknál és a kisbankoknál magasabb, mint a nagybankoknál, ennek valószínűleg az az oka, hogy a kisebb pénzügyi intézményeknél eleve kevesebb volt a kiválható vállalati hitel. -->
