Március végéig 3540 lakást árvereznek el a bankok
Az idéntől már a 90 napon túl hátralékos lakáshitelek esetében a lakások 4 százalékát is elárverezhetik bankok, a kvóta mennyisége ugyanis ennyire nőtt a tavalyi 3 százalékról. A bankok azonban a jelek szerint az előző negyedévekhez hasonlóan az idei első három hónapban is csak részben használták ki a lehetőségeiket. A bő 5 ezer értékesíthető lakásnak csak a 71 százalékát árvereztetik el. A tavalyi utolsó negyedévben még kisebb mértékben használták ki a hitelintézetek a kvótát, akkor országos szinten 68 százalékos volt a kihasználtság. Egy évvel ezelőtt a bankok még sokkal nagyobb mértékben 80-85 százalékig kihasználták a kvótát.
A változás hátterében a PSZÁF szerint az áll, hogy a kényszerértékesítések eddigi tapasztalatai szerint az árveréseken elérhető ár túlságosan, így az ügyletek a bankok számára csak komoly veszteséggel zárhatók, sőt sok az eredménytelen kényszerértékesítés is. Emellett – szögezi le a PSZÁF – a folyamat hosszú és költséges, és pozitív eredmény esetén sem jelent érdemi előnyt egyéb behajtási stratégiákkal, például az ügyféllel történő megállapodással szemben. Az ügyféllel közös értékesítés – bár szintén hosszú folyamat – mindkét fél számára kedvezőbb kimenetet ígér, mint a kényszerértékesítés, és ezt a törekvést erősítheti a lakóingatlanok piacának 2012. első félévében tapasztalt enyhe, és az ismert adatok szerint lassuló megélénkülése. Ugyanebbe az irányba hathat, hogy a Nemzeti Eszközkezelő is elkezdte nagyobb mértékben megvásárolni az ingatlanokat, ettől a hitelintézetek a kényszerértékesítésnél kedvezőbb megtérülést várnak.
A kényszerértékesítési tilalom 2011. harmadik negyedévében történt feloldása óta a bankok összesen 17160 lakást árvereztettek el, minden negyedévben egyébként 100-110 ezer körüli ingatlan kerül be abba a körbe, amire – ha nem lenne kvóta – el lehetne rendelni a kényszerértékesítést. Az idei első negyedévben is több mint 110 ezer fedezetül felajánlott ingatlan esetében haladta meg a jelzáloghitel késedelme a 90 napot.
A bankokra jellemző, hogy nem minden megyében használják ki egyformán a kvóta nyújtotta lehetőségeket. Budapesten és Pest megyében, ahol általában jobban el lehet adni a lakásokat, az átlagosnál nagyobb mértékben kerülnek kalapács alá az ingatlanok. Szintén átlag fölötti a kihasználtság a szegényebb, keleti országrészekben, például Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú megyében, vélhetően azért, mert a munkanélküliségtől legdurvább mértékben sújtott a régiókban a hitelek hosszabb ideje hátralékosak, mint a jobb helyzetben lévő megyékben. Zala megyében és Tolnában viszont többnyire az átlag alatt van a kvóta kihasználtsága.
VG Online-->
