Nehéz maradt a hitelezés

Magyarországon torz a vállalati struktúra – mondta a Világgazdaság Bőség vagy ínség jön a magyar vállalati hitelpiacon? című konferenciáján Kozma András, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója. Magyarországon 700 ezer vállalkozás van, ám közülük csak mintegy 5000 valóban nyereséges. Szerinte ennek oka a külföldi nagyvállalatokat előtérbe helyező privatizáció mellett a versenyképtelenséget okozó gazdaságpolitika.

A nagy cégek képesek ellensúlyozni a kedvezőtlen gazdaságpolitikai környezetet, a kicsik pedig ki tudnak bújni a korlátozó jogszabályok és a magas adók alól. A közepesek azonban egyikre sem képesek. Így a gazdaságpolitika arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy kicsik maradjanak és a nyereséget a tulajdonosok ne az üzletmenetbe fektessék, hanem feléljék.

Kozma András szerint a hitelkínálat jelentősen csökken Magyarországon. A bankok ugyanis egyre kevésbé nyereségesek, közben az ország és a vállalatok kockázata magas. Ezért az anyabankok kevesebb forrást irányítanak Magyarországra. A hitelezés visszaesése a torz vállalati struktúra miatt a nagy és átlátható cégeket nem érinti, a kisebbek és kevésbé átláthatók viszont könnyen külső források nélkül maradhatnak.

Közepes vállalkozás is képes a szabályokat betartva nyereségesen működni – reagált Kozma András előadására Raskó György agrárvállalkozó. Azt azonban elismerte, hogy az átlátható működés komoly kockázatot jelenthet a vállalatok számára. Példaként említette, hogy a vám- és pénzügyőrség a közelmúltban razziát tartott a cégénél, és megalapozatlan bírságot szabott ki rá. A vámosok arra hivatkoztak, azért ellenőrizték a vállalkozását, mert az adóhivataltól azt az információt kapták, hogy cége átlátható, ezért könnyebb szabálytalanságot találni.

A csőd- és a bírósági végrehajtásról szóló törvény túlzottan védi az adóst, akár a csalókat is – vélekedett Raskó György. Az adósok évekig halaszthatják az ügyek befejezését, növelve ezzel a körbetartozást. Szerinte mindkét jogszabályt módosítani kellene, csakúgy, mint a felszámolási ipart, amely maffiaszerűen működik Magyarországon. A vállalkozó arra számít, hogy több bank is képtelenné válik a hitelezésre. A kölcsönök fedezete ugyanis gyakran ingatlan, az pedig egyre nehezebben értékesíthető. Emellett a sikeres magyar középvállalatokat régióbeli vetélytársaik megvásárolják, és azok az anyacég országában elérhető kedvezőbb finanszírozásra cserélik le a magyarországit.

Rövid távon nincs kapcsolat a hitelállomány és a gazdaság állapota között – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Példaként említette Lengyelországot, ahol a gazdaság bővült, miközben a hitelállomány csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség kölcsönre a gazdasági növekedéshez. A Kopint-Tárki egy több mint 63 ezer vállalat adatain alapuló vizsgálata szerint a cégek felének árbevétele zsugorodott vagy stagnált, másik felüké viszont gyorsan nőtt 2003–08 között, és az utóbbiak gyors fejődése szinte mindig az exporton alapult. A kutatás minden ágazatban és vállalatméretben talált gyorsan növekvőket és zsugorodókat.

Az egyik kezével elvesz, a másikkal ad a kormány, egyszerre stabilizál és serkenti a növekedést – mondta a rendezvényen Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az ellentmondásosnak tűnő viselkedés oka, hogy egyszerűbb pályázati rendszert akar kidolgozni a kabinet. Azt tervezik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások 1-2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphassanak, ahol a támogatás aránya 30 százalék. A nagyobbak számára pedig akár egymilliárd is adható lenne, itt a támogatás aránya 40 százalékot tenne ki.

A versenyképességi szerződések rendszerében egy kistérség vagy város komplex projekteket vállalhat fel, amelyekre vissza nem térítendő támogatást igényelhet az Európai Uniótól. Korábban az EU-s forrásoknak a 16 százaléka jutott gazdaságfejlesztésre. Most a fennmaradó összeget ilyen célokra fordítaná a kabinet, ez évi 300 milliárd forintot jelent a következő három évben.

A kormány 150 ezer új adózó munkahelyre számít a Széchenyi-terv vállalkozásfejlesztési fejezetének jóvoltából. Hangsúlyozta: a kormány „keményen bevasalja” a cégeken az ígért és újonnan létrehozott munkahelyeket. Az államtitkár örülne annak, ha Magyarországon megszűnne a pályázatírási iparág, mert a cél az, hogy minden vállalkozás képes legyen segítség nélkül pályázni a forrásokra.

A magyar banki hitelállomány másfél éve zsugorodik, az utolsó 12 hónapban 6 százalékkal csökkent, s közben a lakosság egy része annyira eladósodott, hogy gyakorlatilag fizetésképtelenné vált – mondta Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének alelnöke. Szerinte átláthatóbb árazású kölcsönökre van szükség. Nyugat-Európában több olyan fix kamatozású hitel létezik, ahol a kamatba valamenynyi kockázati tényezőt beleszámolják. Magyarországon viszont a referenciakamathoz kapcsolódó fix felárú hitelek kialakítását tartja megvalósíthatónak.

Korábban a bankok sokkal több pénzt adtak kölcsön a vállalatoknak, mint amennyire azoknak szükségük volt – állította Tibor Dávid, a Masterplast Group vezérigazgatója. Emiatt azok a vállalkozások, amelyek a hitelbe kapott összeget teljes egészében felhasználták, nem biztos, hogy túlélték a válságot. A vezérigazgató azt tartja szerencsésnek, ha egy vállalkozás tőkéjének fele saját, fele idegen forrásból származik. A Masterplast ugyan vizsgálja a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás lehetőségét is, de elsősorban arra készül, hogy a tőzsdén megjelenve részvénykibocsátással közvetlenül a tőkepiacról vonjon be tőkét.

Átlátható működés, hiteles kommunikáció és világos vállalati stratégia szükséges ahhoz, hogy egy vállalkozás külső forráshoz jusson – mondta Tátrai Péter, az RFV Treasury igazgatója. A kiszámíthatatlan makrogazdasági környezet azonban megakadályozhatja ezt. Elmondta, több pénzügyi szolgáltató kötvénykibocsátás helyett inkább hitelfelvételre biztatta őket. A végül megvalósult kibocsátás egyik tanulsága, hogy a lakossági kereslet jóval nagyobb volt a vártnál, a másik pedig az, hogy érdemes volt megkeresni a külföldi befektetőket is. GIJ