Nem kelendő itthon a hitel

Lakossági és a kkv-szektor hitelezési helyzetéről tartott sajtóbeszélgetést tegnap a K&H Bank. „A lakossági szektorban a hitelezés jövedelmezősége csökkent, a kieső jövedelmet a bankok a megtakarításokon és a tranzakciók díjaiban igyekeztek pótolni” – magyarázta Bába Ágnes, a hitelintézet vezérigazgató-helyettese. A statisztikák szerint a munkaerőpiacon megfigyelhető egyfajta ellentmondás – hívta fel a szakember a figyelmet. A munkanélküliség ugyanis növekszik, eközben viszont az aktvitás is emelkedik. A reálbérek a jelek szerint hosszabb távon stagnálnak, az adókiengedés és a bérnövekedés nem tudta kompenzálni az infláció hatásait. A lakáspiacon is tartós reálérték-csökkenés figyelhető meg, sőt a lakásárak még a reálbérekkel sem tartanak lépést, vagyis Magyarországon aligha lehet ingatlanpiaci buborékról beszélni.

A végtörlesztés hatása negatív volt mind a hitelezési, mind a megtakarítási piacra – mondta Bába Ágnes. A szakember szerint az árfolyamrögzítés sokkal jobb megoldás, a hatása is kedvezőbb, mint a végtörlesztésé. Ezt a konstrukciót ugyanis valóban a rászoruló ügyfelek veszik igénybe. Arról, hogy a részvételi arány miért marad el a várakozásoktól, Bába Ágnes úgy vélekedett, vélhetően azoknál a hitelintézeteknél lett alacsonyabb az árfolyamgátba belépők aránya, amelyek saját törlesztéskönnyítő programmal is rendelkeznek, az ügyfelek egy része ugyanis szívesebben veszi igénybe a bankok – rendszerint rugalmasabb – konstrukcióit.

A lakossági hitelpiacról a szakember úgy vélekedett, elképzelhető, hogy már elérte a mélypontját, a kereslet nagyon alacsony, a lakosság fél a hitelektől. A magyarországi hitel/betét arány egyébként a feltételezésekkel ellentétben nem kiugróan magas, a csehországinál ugyan valóban magasabb, de kelet-közép-európai térségben vannak olyan országok, ahol sokkal nagyobb ez az arány. A vállalati hitelezéssel kapcsolatban folyamatosan vitatják, hogy vajon a bankok nem akarnak-e hitelt adni, vagy pedig a vállalkozások részéről alacsony a kereslet. Bába Ágnes szerint mindkettő igaz, a bankok is szigorítottak a feltételeken a Magyar Nemzeti Bank felmérései szerint, de a kereslet csökkenésére utaló jelek is vannak. A vállalati betétállományok is nőnek például, ebből arra lehet következtetni, hogy a cégek elhalasztják a beruházásaikat.

A gazdasági növekedés a régió országai közül Magyarországon a legalacsonyabb az idén is, és az elmúlt hat évet vizsgálva is, hazánk a tőkevonzó képességet tekintve is sereghajtó a térségben. Az ország ördögi körbe került, mivel a cégek romló gazdasági kilátások miatt nem mernek beruházni, aminek az a következménye, hogy a gazdaság teljesítménye még tovább romlik. Jelenleg ott tartunk, hogy a rövid távú vállalati hitelek hosszú időn át tartó csökkenése már megállt, a beruházási célú kölcsönökre viszont nincs kereslet.

A jövedelmezőség fenntartásához a bankoknak magasabb marzsokat kell alkalmazniuk, a régióban most nálunk a legmagasabbak a mérlegfőösszeg-arányos kamatjövedelmek.

A jövedelmezőség fenntartásához a bankoknak magasabb marzsokat kell alkalmazniuk, a régióban most nálunk a legmagasabbak a mérlegfőösszeg-arányos kamatjövedelmek.-->