Nem manipulálták a bubort
Magyarországon is előtérbe kerültek a hatóságoknál a bankközi kamatok az elmúlt napokban. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) most készíti elő az ajánlását a budapesti bankközi kamatláb (bubor) szabályozására, a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) pedig tegnap ismertették azt a tanulmányt, amely a londoni bankközi kamatokat, a Libort is górcső alá vette. „A referenciakamatok a világítótornyokhoz hasonlóan irányt mutatnak a pénzügyi világnak, fontos, hogy egyértelmű jelzést adjanak” – mondta a tanulmány ismertetésekor az egyik szerző, Erhart Szilárd, az MNB monetáris tanácsának szakmai titkára. A referenciakamatok hitelessége azonban nemrég megkérdőjeleződött, amikor kiderült több bank is manipulálta ezeket a rátákat. A Libor egyébként azért született meg, mert a kincstári kamatok nem nyújtottak kellő referenciát, ezért szükségessé vált, hogy maguk a bankok adjanak valamilyen referenciát arra, milyen kamatokkal lehet a bankközi piacon forráshoz jutni.
Az ilyen referenciakamatok jelentősége azért nagy, mert óriási mennyiségű hitel kapcsolódik hozzájuk. A Liborhoz mintegy 269 ezer milliárd dollárnyi követelés kamata kapcsolódik világszerte, ami a glóbus GDP-jének a háromszorosa – ismertette Erhart. A magyarországi buborhoz is a hazai GDP összegéhez hasonló nagyságrendű hitel kötődik. Ha a bubor nem megfelelően veszi figyelembe a jegybank lépéseit, az zavarokat okozhat – figyelmeztetett Erhart. A pénzügyi stabilitás szempontjából is fontos ez a mutató, mivel ehhez árazzák a vállalati és jelzáloghiteleket.
A Libort a bankok kétféle okból kifolyólag manipulálhatták. Az egyik az volt, hogy a saját pozícióiknak figyelembe vételével jegyeztek árat, ezzel a nyereségüket igyekeztek növelni. A másik ok a pénzügyi válság és likviditásszűke idején a stigmatizálódás elkerülése volt, nem akarták azt mutatni, hogy drágán jutnak forráshoz, ezért alacsonyabb kamatokat adtak meg – magyarázta Erhart. Míg Nagy-Britanniában kiderült, hogy egyes bankok manipulálták ezt a referenciarátát, Magyarországon a PSZÁF nem talált a bubor manipulálására utaló jeleket – szólt hozzá a tanulmányt ismertető előadáshoz Gázmár Zoárd, a PSZÁF ügyvezető igazgatója.
Hiányosságok azonban itt is vannak, találtak folyamati hibákat, amelyek miatt ajánlás kiadását tervezi a felügyelet. A magyarországi bankok egyébként a bubor manipulálásával nem tudtak volna olyan előnyökre szert tenni, mint a brit hitelintézetek. A bubor és a libor ugyanis abban különbözik egymástól, hogy míg a bubornál a bankok azt a kamatot határozzák meg, ők milyen ráták mellett adnának fedezet nélkül kölcsönt, a libornál azt kell megmondaniuk, ők milyen kamaton tudnak hitelt felvenni a piacon. A hazai bankokra vonatkozó ajánlás ügyében a PSZÁF egyeztetni fog valószínűleg az MNB-vel, azt azonban sejteni lehet már, hogy valószínűleg a magyarországi bankoknak vételi és eladási árjegyzési kötelezettségük is lesz majd a bubornál.
A Libort is meg kell majd reformálni. Erhart elmondta: felvetődött korábban, hogy ki lehetne-e valamivel váltani a Libort, de mivel túl sok hitel kapcsolódik ehhez a referenciához, lehetséges, hogy sokan rosszul járnának egy ilyen lépéssel, így ezt elvetették. Egy tízpontos intézkedési tervet azonban megfogalmaztak, amely alapján az brit bankszövetség helyett várhatóan egy másik szervezet veszi majd át az adminisztrátor szerepét, a rendszer transzparensebbé válik majd, és egyszerűsödik is abban az értelemben, hogy azokra a futamidőkre, és devizákra, amelyeknél kevés a tranzakció, megszűnik az árjegyzés. Annak érdekében pedig, hogy a bankok a stigmatizálódástól tartva hamis adatokat publikáljanak, az egyes bankok által kiadott árjegyzési adatokat csak három hónapos késéssel hozzák majd nyilvánosságra.
Kirúgások a Libor miatt
A Libor-botrány egyik főszereplője, a brit Barclays bank 835 millió fontos veszteségről számolt be a tavalyi utolsó negyedévben, emiatt komoly átszervezések elé néz a hitelintézet. A tavalyi év egészét tekintve egymilliárd font volt a veszteség szemben a 2011-es hárommilliárd fontos nyerséggel. A veszteség fő okai a Libor-botránnyal és más ügyekkel kapcsolatos bírságok voltak. A Libor manipulálásával vádolt bank 450 millió dollárnyi büntetést fizetett a hatóságoknak.A társaság 3700 alkalmazottjától válik meg, és 10 százalékkal, hozzávetőlegesen évi 1,7 milliárd fonttal csökkenti költségeit is a következő években. A leépítések főként a befektetési banki üzletágat érintik, ahonnan 1800 alkalmazott távozik majd. A legtöbb kirúgás az európai és ázsiai részvényekkel, valamint a mezőgazdasági árupiaci eszközökkel foglalkozó részlegekben várható.
A társaság 3700 alkalmazottjától válik meg, és 10 százalékkal, hozzávetőlegesen évi 1,7 milliárd fonttal csökkenti költségeit is a következő években. A leépítések főként a befektetési banki üzletágat érintik, ahonnan 1800 alkalmazott távozik majd. A legtöbb kirúgás az európai és ázsiai részvényekkel, valamint a mezőgazdasági árupiaci eszközökkel foglalkozó részlegekben várható. -->
