Százmilliós kiesés a bankoknál

Évente tízezer forintos nagyságrendben segíthetne a devizahitelben eladósodottakon, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) javaslata alapján törvénymódosítás születne arról, hogy a bankoknak középárfolyamon kell kalkulálniuk a törlesztőrészleteket. Igaz, az még nem egyértelmű, hogy a hitelintézet saját deviza-középárfolyamát vagy a Magyar Nemzeti Bank által számított deviza-középárfolyamot kellene-e alkalmazni. Egyelőre két szektorbeli szereplő csatlakozott a kezdeményezéshez, korábban az UniCredit Bank Hungary jelezte egyetértését, a napokban pedig az MKB Bank közölte, hogy hajlandó átállni, de csak bizonyos feltételekkel.

A PSZÁF előzetes kalkulációi szerint több százmillió vagy akár egymilliárd forintos pluszbevételtől eshetnek el a nagyobb bankok, ha a javaslat a hitelintézeti törvény módosítása nyomán kötelezővé válik – jegyezte meg lapunk kérdésére Binder István, a PSZÁF szóvivője. Mint hozzátette, ez az árfolyam-számítási résből származó különbözet meg nem szolgált, kockázatvállalás nélküli nyereség a hitelintézetek számára. Egyes banki vélemények azonban már most azt hangsúlyozzák, hogy a bankadó mellett a devizaközépárfolyam-számítás kötelezővé tétele túlzott terhet róna a pénzintézetekre.

A szektor legnagyobb szereplője, az OTP Bank megkeresésünkre pontosan ezt a folyamatot írta le. A devizahitel-törlesztésnél alkalmazandó árfolyam kapcsán fontos tény, hogy a bankok a bankközi devizapiacon eladási árfolyamon vásárolják azt a devizát, amelyet a saját eladási árfolyamukon továbbadnak az ügyfeleknek. Az MNB-középárfolyam nem megfelelő a törlesztőrészletek átváltásának a szabályozására, hiszen (a középárfolyam lényegéből adódóan) alacsonyabb, mint az eladási árfolyam a bankközi piacon, ezért a bankoknak vesztesége keletkezne a törlesztőrészletek átváltásakor.

Arra vonatkozóan azonban nem kaptunk konkrét választ az OTP Banktól, hogy ennek ellenére fontolgatja-e csatlakozását a változtatást elfogadó szektortársaihoz, ahogy az Erste Banknál is csak annyit közöltek: vizsgálják a javaslatban megfogalmazott árfolyamtípus alkalmazásának lehetőségét és hatásait.

A CIB Bank tájékoztatása szerint folyik a bankszövetségi egyeztetés, a kérdés azonban még nyitott. Véleményük szerint azonban általánosságban elmondható, hogy a középárfolyam nem tükrözi a bank tényleges költségeit.

Mint ismert, az MKB Bank a svájcifrank-alapú hitellel rendelkezők számára év végéig vállalta a középárfolyam alkalmazását, azon belül is addig, amíg a svájci frank legalább öt egymást követő munkanapon keresztül nem kerül 175 forintnál kevesebbe. Ám az akció csak azokra az ügyfelekre érvényes, akik folyamatosan, időben törlesztenek. Nem vonatkozik az elő- és végtörlesztőkre, valamint azokra, akik késedelmesen teljesítik a kötelezettségeiket.