Szűkül a hitelkártyapiac
A gazdasági válság kirobbanása óta drasztikusan, közel 20 százalékkal csökkent a hitelkártyák száma Magyarországon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi statisztikájából. A jegybank adatai szerint az utóbbi egy év leforgása alatt közel 10 százalékkal (137 ezer darabbal) esett vissza a hazai hitelkártya-állomány. Így annak ellenére, hogy a hazai bankkártyapiac a két évig tartó mélyrepülés után tavaly már az élénkülés jeleit mutatta, 2011-re a forgalomban lévő hitelplasztikok száma jóval 1,4 millió alá zuhant. Szakértők szerint a kedvezőtlen makrogazdasági környezet és a romló törlesztési fegyelem egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy 2010 utolsó három hónapjában több mint 50 ezer kártyát vontak be a bankok, illetve adtak vissza a kártyatulajdonosok.
A visszaeséshez hozzájárulhatott az is, hogy a hitelkártya mint finanszírozási forma – ha az ügyfél túllépi a jellemzően másfél hónapos türelmi időt – nem olcsó: a teljes hiteldíjmutató (THM) szinte minden esetben meghaladja a 40 százalékot. Emellett a legtöbb banknál akár már havi 60 ezer forintos jövedelem mellett is lehetőség nyílik hitelkártya-igénylésre. Mindezek következtében tehát nem meglepő, hogy az elmúlt években a hitelkártya-tulajdonosok egy része viszonylag könnyen adósságspirálba került: egyre nagyobb tartozást görgetett maga előtt, amelynek visszafizetésére nem állt rendelkezésre megfelelő fedezet. Aki tehát nem tudta megfelelően felmérni pénzügyi lehetőségeit, rákényszerült arra, hogy visszaadja plasztikját a banknak, vagy rosszabb esetben újabb hitelt vegyen fel korábbi tartozásainak kiegyenlítésére.
A kártyatársaságok piaci részesedéseinél viszont a darabszám mérséklődése ellenére sem történt komolyabb átrendeződés 2010-ben, hiszen mindhárom jelentősebb kártyatársaság érezhető mértékű darabszám-visszaesést volt kénytelen elkönyvelni. A MasterCard és a Visa kártyák száma több mint 9 százalékkal, az OTP Bank által kibocsátott Amexeké pedig valamivel kisebb mértékben, nem egészen 7 százalékkal esett vissza. Ennek megfelelően a MasterCard dominanciája ezen a piacon is fennmaradt 2010-ben, a Magyarországon kibocsátott hitelkártyáknál a részesedése 70 százalékos.
A visszaesett kereslet miatt a bankok kínálatában tavaly és az idén alig jelentek meg új, időleges túlköltekezésre lehetőséget biztosító konstrukciók. A közelmúlt egyetlen kivételét az Erste Bank Joker nevű konstrukciója jelenti. Ennek használatakor a bank 4 százalékos visszatérítési bónuszt ígér a vásárlás összege után. Ehhez a kártyatulajnak nem kell mást tennie, mint ízlésének és vásárlási szokásainak megfelelően három olyan üzletkategóriát kiválasztani, amelyben a leggyakrabban vásárol. A bank pedig minden további kifizetés után egy százalékot térít vissza a vásárlás összegéből. Az Erste ajánlatában a jóváírás – a Citibankéhoz hasonlóan – a bel- és a külföldi tranzakciók után egyaránt igénybe vehető.
Az idei évre vonatkozó kilátásokat tekintve a szakértők úgy vélik, hogy a válság enyhülése valamelyest javíthat ugyan a magyar lakosság vásárlási kedvén, ez azonban nem feltétlenül vonja maga után a hitelkártyás fizetések számának újbóli emelkedését.
Pénzzavarban
A bankszövetség adatai szerint 2010-ben 18 százalékkal nőtt a rossz adósok száma. Ezzel a BAR-listára kerültek száma elérte a 929 ezret, míg a rossz hitelek száma ennek duplája volt. A tiltólistán minden olyan ügyfél szerepel, aki 90 napon túli, a minimálbért meghaladó tartozással rendelkezik, hitelkártya-adóssága van vagy kártyacsalást követett el.
- jövedelmek csökkenése
- türelmi időn túl drága finanszírozási forma
- több fizetésképtelen adós
- óvatosabb pénzügyi szolgáltatók-->
