Több mint 2 700 lakás elárverezését tervezik a bankok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFordulat következett be a lakossági hitelportfóliók minőségében – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) néhány napja kiadott statisztikáiból. A teljes lakossági hitelportfólió bruttó összege szeptember végén 6797,2 milliárd forintot tett ki, ami több mint 200 milliárd forintos csökkenést jelentett a harmadik negyedév során. Az adósok mintegy kétharmada törlesztette a kölcsöneit pontosan, vagyis a késedelembe nem esettek aránya hasonló volt a második negyedévihez.
A kis késéssel fizetők aránya növekedett, a 0-30 napos csúszásban lévő hitelek állománya 12,25 százalékosra nőtt a harmadik negyedévben, az ennél hosszabb ideje nem fizető adósoké viszont csökkent. A 31-90 napja késlekedők is kevesebben vannak, és a 90 napon túl nem fizetők aránya és hitelállománya is zsugorodott. A legkritikusabb hiteltípusoknál is kedvező tendenciák következtek be, a deviza alapú lakáshiteleknél a pontosan fizető adósok aránya növekedett, igaz, az 1-30 napos csúszásban lévőké is emelkedett. Az ennél hosszabb ideje nem fizető adósok közül viszont a jelek szerint többen is elkezdték törleszteni a tartozásukat, a 90 napon túl hátralékos kölcsönök aránya ugyanis a félévkor tapasztalt 15,11 százalékról 14, 33 százalékosra csökkent.
A szabad felhasználású deviza alapú jelzáloghiteleknél is ugyanez figyelhető meg: a pontosan és az egy hónapon belüli késedelembe esők aránya megemelkedett, az ennél hosszabban hátralékos ügyfeleké viszont csökkent. Ennél a hiteltípusnál félévkor már a 24 százalékot is meghaladta a 90 napon túl késedelmes kölcsönök aránya, most ez lecsökkent 22,72 százalékra.
A folyamatban persze szerepet játszottak az adósmentő programok is. Azok az adósok, akik már tavaly szeptemberben is legalább 90 napos késedelemben voltak deviza alapú jelzáloghiteleik törlesztésével, megkapták a lehetőséget arra, hogy az idén a tartozás negyedének elengedése mellett forintra váltsák a kölcsönüket. Az ezzel kapcsolatos konverziókat a hitelintézeteknek augusztus végéig kellett megvalósítaniuk, tehát a portfóliók megtisztítása a zömében nem teljesítőnek számító hitelektől a harmadik negyedévre esett. Az MNB adatai szerint mintegy 55 milliárd forintnyi devizahitelt váltottak át az adósok ebben a programban.
A másik adósmentő program, az árfolyamgát is arra ösztönözhette a devizahiteleseket, hogy javítsanak a törlesztési moráljukon. Ebben a programban a részvétel egyik feltétele az, hogy az adósnak ne legyen 90 napot meghaladó tartozása a bank felé, így azok, akik szerették volna kihasználni a könnyítést, érdekeltek voltak abban, hogyha ennél hosszabb ideje késtek már a törlesztéssel, azt rendezzék. Főleg miután az árfolyamgátas konstrukcióknál arra is lehetőség van, hogy a 90 napon belüli tartozást a gyűjtőszámlát megterhelve hitelből rendezzék. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint mintegy 65 ezer gyűjtőszámlát nyitottak meg szeptember végéig, ezzel 609 milliárd forintnyi devizahitel került át a fix törlesztésű konstrukciókba, az előzetes várakozásokat azonban a részvételi arány nagymértékben alulmúlja.
Kevesebbet árvereznek a bankok
A negyedik negyedévben a bankok a kényszerértékesítési kvóta mindössze 68 százalékát jelölték ki árverezésre – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének friss táblázatából. A megelőző negyedévben 70 százalékos volt az arány, azelőtt pedig bőven 80 százalék fölött voltak ezek a ráták.Az utolsó negyedévben 112286 ingatlan képezte a kvóta alapját, ebből a bankok elvileg 3990-et árverezhettek volna el, de csak 2712-nél tervezik, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. Ezzel a tavalyi utolsó negyedév óta 13599-re emelkedhet azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyeket bedől hitelek miatt kellett kényszerértékesíteni.
Területi bontásban vizsgálva a legtöbb kényszerértékesítés Pest megyében és a fővárosban történik, a kvótát is itt használják ki a legnagyobb mértékben a bankok, amiben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a fővárosban és környékén könnyebb értékesíteni a lakásokat. Nagyon sok kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlan van még Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, a kvóta kihasználtsága azonban ebben a térségben alacsonyabb.
Az utolsó negyedévben 112286 ingatlan képezte a kvóta alapját, ebből a bankok elvileg 3990-et árverezhettek volna el, de csak 2712-nél tervezik, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. Ezzel a tavalyi utolsó negyedév óta 13599-re emelkedhet azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyeket bedől hitelek miatt kellett kényszerértékesíteni.
Területi bontásban vizsgálva a legtöbb kényszerértékesítés Pest megyében és a fővárosban történik, a kvótát is itt használják ki a legnagyobb mértékben a bankok, amiben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a fővárosban és környékén könnyebb értékesíteni a lakásokat. Nagyon sok kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlan van még Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, a kvóta kihasználtsága azonban ebben a térségben alacsonyabb. -->
