Újabb mentőcsomag a devizaadósoknak?
A Magyar Nemzet információi szerint pedig a kormány akár a Svájci Nemzeti Bank segítségét is igénybe veheti az átváltáshoz.
A 90 napon túli csúszásban lévő adósok a háztartások igen nagy hányadát jelentik: a kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanok száma a pénzügyi felügyelet adatai szerint meghaladja a 100 ezret, és az első negyedévre már több mint 17 ezer lakást ki is jelöltek árverezésre a pénzügyi szolgáltatók. A részvénytársasági hitelintézeteknél pedig december végén megközelítette a 670 milliárd forintot a 90 napon túli késedelemben lévő, deviza alapú ingatlanhitelek állománya, amely az idegen fizetőeszközben nyilvántartott jelzálogkölcsön-mennyiség nagyjából egyötödét, az összes, bankoknál lévő lakossági hitelnek pedig nagyjából tizedét jelentette.
„Míg a piac kedélyeit borzolták az újabb devizaadós-mentésről szivárgó hírek, addig ez a terv korántsem lenne olyan rossz a bankszektor számára” – írták tegnap megjelent kommentárjukban az Equilor elemzői. Szerintük az a kérdés, hogy a nem fizető hitelek mekkora részét kell elengedjék a pénzintézetek. A 90 napon túli késedelmes hitelek 60–80 százalékára már úgy is céltartalékot képeztek a bankok (az IFRS számviteli szabályoknak megfelelően), így e hitelek jelentős része már veszteségként megjelent a bankoknál – emelik ki az elemzők.
Ha tehát a késedelmes hitelek 60–80 százalékát el is engedi a szektor, akkor az nem csökkenti a profitot, ha pedig még le is írhatják ezt a bankadóból, akkor az eredő hatás pozitív is lehet – jegyzik meg az Equilor elemzői. Hozzáteszik: ha az MNB beállna hitelleváltások mögé a devizatartalékból, akkor forintpiaci negatív hatása sem lenne, és a devizatartalékok szintjét csak kisebb mértékben csökkentené.
„E konstrukció arra ösztönözhetné a hitelesek 80 százalékát kitevő, 90 nap késedelmet nem elérőket is, hogy ne fizessék törlesztéseiket” – vetítik előre az Equilor elemzői. Szerintük a terv csak úgy működhet, ha egy múltbeli időpontig késedelembe esőkre vonatkozik.
