Vége a moratóriumnak - Hány lakás kerülhet veszélybe?
Egyelőre nincsenek látható jelei a kilakoltatási és árverezési moratórium hétvégi, részleges feloldásának, hiszen nagyon szűk az a kör, amelyet érint a július elsejétől hatályba lépett változás. A bankok és a kormány megállapodásának értelmében a július és október eleje közötti időszakban a 30 millió forint feletti forgalmi értékű ingatlanoknál indulhat el a kilakoltatás, illetve azoknál, amelyeknél a hitel összege eléri vagy meghaladja a 20 millió forintot, úgyhogy az első negyedévben az érintett lakások két százaléka kerülhet piacra. Mindezek tükrében a szakértők szerint nincsen reális esélye annak, hogy 2011-ben néhány száznál több lakást árverezzenek el, és az első árverések megindulására is heteket kell várni.
A szűkre szabott limitek mellett több körülmény is a visszafogott aktivitás mellett szól. A legfontosabb, hogy az adósoknak és a bankoknak is elemi érdekük, hogy elkerüljék a kilakoltatást. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója a Magyar Televízió Híradójának úgy nyilatkozott: mindenkinek az az érdeke, hogy nagyon sok ingatlan ne kerüljön egyszerre a piacra.
A kormány és a bankszövetség megállapodott, hogy fokozatosan árvereznek, július 1. és október 1. között nagyobb értékű ingatlanok állományának csak a két százaléka kerülhet kalapács alá. Majd az utolsó negyedévben két százalék, azután három százalék negyedévente a következő évben, és így tovább. Müller János hangsúlyozta: a bankoknak nem érdekük az árverés és a kilakoltatás, számukra ez a legrosszabb és legdrágább megoldás.
Az első kalapba tartozó ingatlanoknál emellett lehetnek még olyan adósok, akiknek viszonylag nagy a mozgástere: náluk, ha nem túl nagy a teher az ingatlanon, még reális lehet az önkéntes értékesítés lehetősége és kisebb értékű lakás megvásárlása. Ehhez persze az kell, hogy az ingatlan kellően mobilizálható legyen: egy nagyméretű, rossz elhelyezkedésű ház vállalható áron történő eladására most nincs sok esély, tehát a vidéki, budapesti agglomeráción kívüli házak tulajdonosai kétségkívül rosszabb helyzetben vannak. A végrehajtás elindulása sem jelenti automatikusan azt, hogy az adós elveszíti az ingatlanát. Ebben a szakaszban is van lehetősége ugyanis arra, hogy részletfizetést kérjen, illetve teljesítési hajlandóságáról nyilatkozzon, végső esetben pedig kérheti a kilakoltatás elhalasztását is.
A bankok mindenesetre több szempontból is jól járnak a moratórium feloldásával, még ha az részleges is. Egyrészt a nem törlesztő adósok egy részénél megszűnhet a moratórium okozta hamis biztonságérzet, és amennyiben képesek rá, elkezdenek törleszteni, illetve felveszik a kapcsolatot a pénzügyi szolgáltatóval. Másrészt a bankok szempontjából kedvező az is, hogy a 2009 ősze óta élő korlátozás feloldásával ismét helyreálltak a piaci alapú jelzálog-hitelezés feltételei Magyarországon: más kérdés, hogy ennek az alacsony kereslet miatt most igen csekély a jelentősége.
Hirtelen gyengülés
A múlt hét végén még a 228-as szintet tesztelő svájci frank árfolyama péntekre 215 forintra esett a forinttal szemben. A hazai deviza jó pozíciói nem a saját jó teljesítményének köszönhetők, hanem egyrészt annak, hogy kezdenek megnyugodni a kedélyek a nemzetközi piacon, másrészt pedig annak, hogy a svájci deviza erősödésére játszó kereskedők kezdik kivenni az árfolyamnyereséget. Az elemzők többsége ugyanakkor nem számít arra, hogy a frank gyors pozícióvesztése tartósnak bizonyul.
