Már csak a médiaportfóliója maradt meg Spéder Zoltánnak
Spéder Zoltánnak minden befektetését el kell adnia – közölte a Világgazdaság újságírójával egy jól értesült kormányzati szakember a nyár elején. Azt követően, hogy az Országgyűlés gyakorlatilag 24 óra alatt módosította a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvényt, megszigorítván a takarékok felügyeletét. Ami egyértelmű hadüzenet volt Spédernek, mivel Orbán Viktor őt bízta meg 2013-ban a siralmas állapotban lévő, jó ideje tőkehiányos takarékszövetkezeti szektor rendbetételével. Márpedig ebben központi szerep jutott annak a Takarékbanknak, amelyben a Spéder jelentős tulajdonában lévő és elnöklete alatt álló FHB-bankcsoport szerzett meghatározó befolyást.
Elsőként a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF) lévő tulajdoni hányadának jó részétől szabadult meg Spéder. Közel 20 százalékos pakettjét augusztus végén 5 százalék alá csökkentette. A csaknem 3,9 millió BIF-részvényből álló csomagját Horváth László, a LAC Holding tulajdonosa vette meg, aki kormányhoz közeli üzletembernek számít, szerepet kapott például a keleti nyitásban. Horváth BIF-es szerepvállalása Schmidt Máriának jött kapóra, hiszen a Terror Háza Múzeum főigazgatójának cége, a Pió 21 Kft. tavaly novemberben versenyeztetés nélkül jutott hozzá a BIF 5 százalékos állami tulajdonrészéhez. Ezzel a részesedése közel 30 százalékra nőtt, vagyis ha ő vásárolta volna ki Spédert, akkor 33 százalék fölé jutott volna, és nyilvános vételi ajánlatot kellett volna tennie. Spéder kiszolgáltatottságát jelzi, hogy BIF-papírjainak darabjáért Horváth a tőzsdei árnál több mint 13 százalékkal kevesebbet fizetett.
Szintén áron alul, majdnem 4 százalékos diszkonttal adott túl pénteken a Spéder többségi befolyása alatt álló A64 Vagyonkezelő Kft. az összes FHB-részvényén, miközben Spéder – a BIF-hez hasonlóan – az FHB-ban is megvált valamennyi tisztségétől. Ez utóbbi jóval fájdalmasabb lehet neki. Hiszen miután 2007 elején távozott az OTP Bank alelnöki és vezérigazgató-helyettesi pozíciójából, azzal a szándékkal szerzett tulajdonrészt az FHB-ban, hogy az egyszer majd Magyarország egyik legnagyobb bankcsoportjává válik, és még korábbi munkaadóját, a messze piacvezető OTP-t is versenyre késztetheti. E célból vállalta Orbán felkérésére Spéder a takarékszövetkezeti integráció levezénylését, és hozta össze – Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter támogatásával – azt a pénzügyi szolgáltatói együttműködést, amelynek a takarékok mellett a Takarékbank, a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank is a tagja lett.
Ezzel Spéder sokak tyúkszemére lépett. Leginkább az OTP vezérének, Csányi Sándornak nem tetszhetett az erős versenytárs felbukkanása. Azt nem lehet biztosan tudni, volt-e szerepe Csányinak a Spéderrel szembeni hadjáratban, hiszen a támadások legfeljebb annak kapcsán köthetők hozzá, hogy azok indítóival jó kapcsolatot ápol. A kilövési engedély első jele tavaly ősszel mindenesetre az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az FHB számára szigorú tőkekövetelményeket írt elő 2016-tól, amelyeket a hitelintézet csak jelentős tőkebevonással tudott teljesíteni. Ezek megvalósításának módja miatt Spéder újabb kereszttűzbe került.
A végső leszámolás június elején kezdődött. Előbb Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke írt levelet Orbán Viktornak, ebben Spédert és üzlettársait parazitának nevezte, akik elszívják a takarékok elől a pénzt. Majd szinte rögtön ezt követően Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke tiltakozott – ugyancsak levélben – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél amiatt, hogy az FHB-csoport indokolatlanul élvez előnyt, miután a takarékszövetkezeti integráció tagjaként például kevesebb különadót kell fizetniük, mint a többi banknak, s a pénzügyi előírásoknak való megfeleltetésük is enyhébb.
Erre válaszul módosította rapid módon a kormány a takarékszövetkezeti integrációs törvényt, s tette át Orbán a takarékszövetkezetek, a posta és a közműholding irányítását Lázártól a Csányival jó viszonyt ápoló Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez. Eközben a nyugdíjazott Németh Lászlóné helyett az új postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásért felelős kormánybiztos Bártfai-Mager Andrea lett, aki a monetáris tanácsi tagságát adta fel e pozícióért, és a Spéder elleni hadjáratot felügyeleti fellépésével elindító MNB-elnök, Matolcsy György bizalmasaként ismerik.
Ekkor kaphatta meg a cikk elején említett üzenetet is Spéder – nyomatékosítva egy rendőrségi házkutatással, adóellenőrzéssel és egy TV2-s lejárató műsorral –, miszerint váljon meg befektetéseitől. A BIF- és az FHB-részesedések csökkentését, illetve megszüntetését követően már csak az index.hu-t, a portfolio.hu-t, a napi.hu-t és az Inforádiót tömörítő CEMP az övé – legalábbis a lapzártánkkor hatályos cégiratok szerint. Ugyanakkor nyáron elterjedt, hogy egy opció lehívásával Simicska Lajos vagy Michael McNutt (a Class FM-et megvásárló amerikai médiabefektető) majd a CEMP-et is megveszi Spédertől.
